Már most van olyan intenzív osztály, melynek COVID részlege megtelt. Ez mindannyiunkat érinteni fogja. Azonban van néhány olyan intézkedés, amely csökkentheti az esélyét az egészségügy újbóli teljes összeomlásának, miközben az oltással rendelkezőkre kevés terhet ró.
Ha nincs CT, sok esetben nincs diagnózis, aminek hiányában kezelés sincsen. Vajon hányan jártak így az elmúlt időben, a szakmai alkalmatlanság, az alkalmatlanságból következő bürokrácia, a szervezetlenség és a rendszer túlterhelése miatt?
Magyarország olyan egészségügyi programmal próbál meg több mint ezer milliárd forintot megszerezni a uniós Helyreállítási Alapból, amely sokkal inkább az Európai Ügyészséghez való csatlakozásunknak lehetne az alapja.
Nem lesz elég a kormányváltáshoz az a program, amiben csak annyi van, hogy „Orbán NEM”. Ennél komolyabb és nem blöffökön alapuló szakpolitikára van szükség az egészségügy talpra állításához.
Gondolta volna, hogy ma a kórházaknak egyszerűen nem érdekük a gyógyítás? Mit kellene még tenni ahhoz, hogy ne emelkedjen még több százezer fővel az ellátatlan betegek száma a negyedik hullám alatt? Itt a to do lista. Második rész.
Néhány józan ésszel is belátható intézkedéssel erősen csökkenthetőek lennének a negyedik hullám következményei. Nem kellene hozzás semmi más, csak szakértelem és józan ész. Első rész.
Miben bízhatunk, a feltámadásban, vagy a vakcinákban? Amikor az orvos is kételkedik.
Bármennyire is takargatja a kormány, sokkal többen haltak meg az egészségügy tavalyi leállása miatt, mint amit láttatnak.
Az irány nem rossz, de a fölöslegesen duplikált, pazarló és fenntarthatatlan rendszert alapjaiban nem alakítja át. Csak a kialakult helyzetet legalizálja.
Az NNK adta ki a rendelkezést, ami kötelezné a védettségi igazolvánnyal nem rendelkezőknek, hogy saját maguk fizessék az elektív beavatkozásokhoz kötelező PCR teszt költségét. Ez nem a tisztifőrovos hatásköre. Viszont van más feladata bőven.
Az egyik leghatékonyabb vakcina uniós beszerzéséről mondtunk le. Ami a dolog mögött fölsejlik, az sokkal súlyosabb.
Bármi is az igazság, az elkeserítő. és további emberéleteket fog követelni.
A mai csatát már biztosan elvesztettük, a kérdés az pusztán csak az, hogy lesz-e még miből összerakni a holnapot. Mindeközben, mintha a miniszterelnök sem merne már beöltözni a kórházi viziteknél.
Most már a kórházakon kívül a szakrendelőkbe sem mehet be újságíró, nem készülhetnek ott fotók, videók. Csakhogy egészen másképpen gondolja ezt a NAIH és az Alapvető Jogok Biztosa.
A bónusz szabadság még csak nem is a legmeredekebb része a történetnek. Mindenesetre a cikkben látható nyilatkozat pontosan megmutatja, hogy a kikényszerített szerződések és maga az egészségügyi jogállási milyen mutyikat is rejt valójában.
Kétségbeesve próbálják meg megtartani az egészségügyi dolgozókat az intézmények, van ahol külön alkukkal, vagy különböző trükkökkel, és van ahol egyenes nyílt fenyegetéssel próbálják meg rávenni a dolgozókat az új jogállási törvény aláírására. Aki nem ír alá, annak munkaviszonya megszűnik, és veszélyhelyzetben sem kötelezhető maradásra.
Addig addig emelték az egészségügyi dolgozók bérét, míg végül az ügyeleti munkájukért alapbérüket sem kapják meg. Itt van az új szerződések aláírásának az ideje. Jövő hétre kiderül maradtak-e még egészségügyi dolgozók a rendszerben.
A kormány saját maga rombolja le a vakcinákba vetett bizalmat. Miközben a külügyminiszter lesz a főepidemiológus, az OGYÉI meg a főbólintó, elfelejtettek szólni az Egészségügyi Tudományos Tanácsnak.
Pontosan úgy képzeli el a Kormány az oltási tervet, ahogyan Jancsi indult neki a szárnyasoknak. Napi szintű ötletrohamokra támaszkodnak, végiggondolt stratégia helyett.
A Kormány fenyegetéssel, én inkább érvekkel biztatnék mindenkit arra, hogy amikor lehetősége lesz oltassa be magát. Az orosz is jó! jeligével.
Nagyon úgy tűnik, hogy szokás szerint fogalma sincsen a kormánynak arról, hogy mit is akar. Van oltási terv vagy nincs oltási terv, meg egyáltalán hogyan is néz az ki. Biztos, ami biztos, összeraktam egy segédletet, ami még NER-kompatibilis is.
Elég alacsony a társadalmi bizalom a kormányzati intézkedésekkel és ami rosszabb, az oltóanyaggal szemben. Ezért tűnik különösen rossz ötletnek Kásler alakítása az orosz vakcinával.
Mit jelent az, hogy hetek óta nagyjából ugyanannyi a kórházban ápolt betegek száma és a lélegeztetőgépen kezeltek száma? Sötét képet fest ez a stagnálás. Nem véletlenül nem ismerhetjük meg a kórházi részletesebb adatokat.
Egyszerre, egy időben nehezedik a legnagyobb nyomás az összeomlott egészségügyre és a kereskedelemre. A kormány lazításról szivárogtat, amikor egyre drámaib a helyzet. Pedig lehetne szigorú, de értelmes szabályokkal karácsonyozni.
Mindenáron megpróbálja megakadályozni az EMMI, hogy a gyanúsan alacsony halálozási adatoknak maguk az orvosok járjanak utána .
Lassan ott tartunk, hogy nem átvezénylésekre, lélegeztetőgépekre, hanem a halottasházak hűtőkapacitásainak növelésére van szükségünk. Persze szokás szerint ezzel is majd csak akkor fog szembesülni a kormány, amikor már késő.
Teljesen értelmetlen és rossz a járványstratégia. A teljes fölfdbeállás helyett volna még opció, nemzeti konzultáció nélkül is.
A hétvégén megegyezett Orbán Viktor miniszterelnök és a Magyar Orvosi Kamara a bérrendezésről. A miniszterelnök a Kamara teljes bértábláját elfogadta. A benyújtott törvénytervezet azonban nem ezt mutatja. Átverték az orvosokat?
Sokkal bonyolultabb és összetettebb eredménye van annak a hanyagság amit a kormány a koronavírus nem tesztelések körül végzett. Ennek nemcsak nagyon komoly egészségpolitikai, hanem társadalompolitikai következményei is vannak.
Tényleg „teljes fegyverzetben” vártuk a második hullámot?
A társadalom egyik fele már tagadja a koronavírus létezését, a másik fele retteg. Ebben nem kevés szerepe van a be nem igazolódott matematikai modelleknek. De mit tegyünk? Alkalmazkodjunk!
Nem a határzár fogja megoldani a vírus terjedését, az semmi más, mint jól átgondolt politikai és gazdasági lépés. Addig nem lesz ebben változás, míg a kormánytagokon maszkot nem látunk.
Egymást érik a botrányok a szegedi orvosi karon. Most a Makóra kitelepített pszichiátriai klinika orvosai lázadoznak.
Úgy látszik, hogy tényleg rendkívüli orvoshiány van ma Magyarországon.
A Boston Consulting elkezdett kérdőívezni az egészségügyi dolgozók közt. A kérdésekből jónéhány reformelképzelés felsejlik, például miniszteri kézbe kerülnének az önkormányzati szakrendelők, és központosítanák a beszerzéseket is.
Ugyanő márciusi dél-tiroli síelése után, fertőzötten, karantén helyett operálni ment. Az nem volt veszélyes.
Orvosi portálokon is kiverte a biztosítékot, hogy a Magyar Orvosi Kamara Győri Etikai Bizottsága felmentette a Szegedi Tudományegyetem rektorát, aki koronavírus idején karantén helyett operált és maga is koronavírus fertőzött volt.
A miniszterelnök szerint a fél világ irigyel minket, olyan sikeresen küzdöttünk meg a koronavírus járvánnyal. Mi lehet a siker titka? Valóban siker-e a siker, vagy ismét csak üres propaganda?
De vajon miért kell Debrecenből több száz kilométert zötyköltetni egy súlyos beteget, amikor ott is rendelkezésre áll minden feltétel a kezeléshez? Szakmai oka nem lehet. Csak politikai.
A magyar egészségügy parancs-értettem világában érezhető törést okozott Kásler miniszter indokolatlan ágyfelszabadítós rendelkezése. Most itt az újabb végrehajthatatlan utasítás.
Az OORI a legmagasabb szintű rehabilitációs intézet Magyarországon. Súlyos sérülésekből és betegségekből felépülő betegeit Cserháti Péter főigazgató nem volt hajlandó utcára tenni.
Nemzetbiztonsági érdekké váltak az egészségügyi dolgozók. Arra kérik őket ne menjenek külföldre, miközben annyira semmibe veszik őket, hogy még megfelelő védőeszközöket sem biztosítanak számukra.
A koronavírus-járvány legszűkebb keresztmetszete az intenzív-terápiás ellátás lesz. Tekintve a szabad ágyszámokat, teljes gőzzel a megelőzés felé kell fordulni. Hogy milyen lépéseket érdemes megfontolni? Mutatom a cikkben.
Hogyan lehet az egyértelműen rossz statisztikát kozmetikázni és javulónak beállítani? Megmutatja ezt a mentőszolgálat menedzsmentje. De hova álljanak a betegek, hogy életben maradjanak?
Nem a szolgáltatás színvonalát emeli a Mentőszolgálat, hanem a metodikát változtatja úgy, hogy az a politikának is megfeleljen. Így viszont sokszor pontosan ahhoz a beteghez nem jut mentőegység időben, akihez elengedhetetlen lenne.
A kormány már utalta az első részletet, hogy minden kerületben legyen CT, de a főváros egymaga nem is tudja hogy elkölteni a pénzt. Ráadásul hiába kampányolt ezzel Karácsony, nem a CT-hiány a probléma.
A döntés hátterében az állhat, hogy az orvosigazgatót nemzetbiztonsági kockázatnak minősítették - legalábbis ezzel indokolták a menesztést a pénteki vezetői értekezleten.
Nem tud meglepetést okozni Cser Ágnes, amikor a szakszervezeti tagok helyett a kormány érdekeit képviseli. Szerinte a hálapénz intézménye rendben van, ahogyan az EMMI szerint is. A hálapénz marad, amíg ők maradnak.
Orbán kezdi felismerni, hogy brutális problémák vannak az egészségügyben. Azonban azt gondolja, hogy kisebb tisztasági festésekkel és bűnbakképzéssel minden elintézhető.
Ez lett volna az egyik legfontosabb népesedéspolitikai lépés az egészségügyben. Valamiért mégsem sikerült. Akkor mit várhatunk Kásleréktől az ezerszer bonyolultabb rendszerátalakítási kérdésekben, amit Orbán előírt az új évre a miniszternek?