Egészen furcsa kommentet kaptam egy kollégámtól, aki biztosan nem vírustagadó és oltásellenes. Látszólag sok mindenben igaza van, azonban érdemes mélyebbre ásni és kérdezni.
Ugyanis nem mehetünk el szó nélkül az ilyen bejegyzések és kommentek mellett és nem is dughatjuk a homokba a fejünket. Még akkor sem, ha ugyanennek a kommentnek a szerzője még október 31-én így fogalmazott:
A téma érzékeny és valós, ezért próbáljuk meg körüljárni.
Először is, én teljesen megértem azok aggodalmát, akik most úgy érzik, hogy kötelezően meg kell kapniuk egy - szerintük - nem kiforrott, elkapkodott oltást.
Hogy a COVID vakcinákat pontosan hogyan fejlesztették ki és miért sikerült gyorsan engedélyeztetni veszélyhelyzetben, arról rengeteg sajtóanyag megjelent, íme egy angol nyelven:
Amelyben arról van szó, hogy valóban az eddig megszokottakhoz képest nagyon gyorsan lezajlottak azok a vizsgálatok, amelyek máskor évekig, sokszor évtizedekig tartanak.
Mégis hogyan gyorsult be a folyamat?- A vírus genetikai szerkezetét nagyon gyorsan fel tudták térképezni.
- A már régebben megismert SARS, MERS koronavírusok szerkezetéből pontosan tudták, hogy melyik fehérje az, amely a kulcs egy oltóanyag elkészítéséhez, ez a spike-, azaz tüske-fehérje.
- Az mRNS technológia gyakorlatilag évek óta készen állt.
És akkor turbót ez jelentette a cikk szerint:- pillanatok alatt (16 hét) meglett az a 43 ezres önkéntes csoport, amely az első tesztekben megkapta az oltást. 2013-ban a veszettség elleni - hasonló technológiával készült - vakcina esetében 101 önkéntes toborzása több, mint két évig tartott.
- A Koronavírus terjedési sebessége gyors, éppen ezért a hatékonysági vizsgálatok is gyorsan véghezvihetőek voltak. Gyorsan sokan fertőződtek, így a vakcinák hatásossága is gyorsan volt mérhető.
- A hatóságok is felnőttek a feladatukhoz, míg korábban az FDA (Szövetségi Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala) gyógyszervizsgálatához tíz hónapra volt szükség, addig ez az idő 21 napra rövidült a Pfizer és 19 napra Moderna esetében
- Így összességében 3,9 évvel rövidült a vakcinák engedélyeztetésének az ideje. Ami az első koronavírus vakcina engedélyeztetésének idejével összesen, majdnem öt évet jelent, nem sokkal kevesebbet, mint a cikkben szereplő másik gyógyszer amely engedélyeztetéséhez 6 év kellett.
A kommentben azonban ennél mélyebb és furcsább utalások is szerepelnek,nevezetesen arról, hogy március-áprilisban az intenzív osztályon beoltott betegek tömegei haltak meg.
Előrebocsátom, hogy ez mind lehetséges, és amennyiben a magyar járványkezelés nem a müllercecíliai tagadásban, az “erre nincs jobb szövegük” adatkezelésében bontakozik ki, akkor talán adatunk is lehetne erről az időszakról. De sajnos ezzel kapcsolatos publikus adatok nem állnak rendelkezésre, így amennyiben elfogadjuk a kommentelő orvos állításait, a következő kérdéseket kell feltennünk.
- Előfordulhatott-e az, hogy miután a vakcinák beadása előtt senkinek nem mérték meg a vírussal kapcsolatos ellenanyagszintjét, hogy olyan is kapott oltást, aki már fertőzött volt?
- Miután ez első vakcinát - amely Pfizer/Binotech volt - 2020. december 26-án adták be, így a második oltásra erre négy héttel később, a gyártói utasítás szerint a védettség teljessé válásához plusz még egy hétre volt szükség. Ráadásul első körben az egészségügyi dolgozókat és a szociális otthonok lakóit oltották. Előfordulhatott-e, hogy március-áprilisban olyan betegek feküdtek az intenzív osztályokon, akik csak egy oltással, rendelkeztek, vagy a második oltás után még a be nem állt immunitás előtt megfertőződött betegeket kezeltek?
- Az Európai Gyógyszerügynökség által jóvá nem hagyott Sinopharm oltóanyaggal 2021. február 24-én kezdték el beoltani a 60 év feletti időseket. Előfordulhatott-e, hogy olyan betegek feküdtek ezzel az intenzív osztályon, akik csak egy adagot kaptak meg?
- Előfordulhatott-e, hogy a tisztességesen be nem vizsgált Sinopharm oltóanyaggal úgy oltottak be 59 évnél idősebb embereket, hogy ezt maga a gyártó sem javasolta?
- Előfordulhatott-e, hogy az alapvető szakmaiságától és jogaitól megfosztott OGYÉI vizsgálatainak hiányosságából következően olyan egybeszerelt Sinopharm oltóanyag-fecskendő került felhasználásra, amely tű hosszúsága 16 mm-es, és ez gyermekeknek, vagy nagyon sovány felnőtteknek való méret?
- Előfordulhatott-e, hogy a fenti tűméret miatt beadott oltóanyag az izomszövet helyett a zsírszövetben oldódva nem fejtett ki kellő hatást, ezzel akár intenzív osztályos kezelést, vagy a beteg halálát is okozhatta egy fertőzés kapcsán?
Amennyiben ezekre a kérdésekre választ kaphatunk, amely válaszok Müller-Kásler kezében vannak, akkor tudunk dönteni arról, hogy a megfáradt, de hősiesen helytálló kommentelő kollégámnak igaza van-e a kérdéseiben.