Előző cikkemben arról írtam, hogy a jelek szerint Budapest sem kerüli el a többnyire kerületenként szervezett 24 órás háziorvosi ügyeletek átalakítását, az Országos Mentőszolgálatnak való átadását. Azt is leírtam, hogy egy jól működő mentőszolgálat és egészségügyi ellátórendszer mellett semmi szükség nincsen a háziorvosi ügyeletekre. Csakhogy jelen esetben ez nem így van, ezért ennek megszüntetése, vagy az előzőekben ismertetett sudri-budri, barbár módon való átalakítás sokkal nagyobb pusztítást végezne a már így is jelentősen akadozó akut ellátásban, mint elsőre gondolnánk.
Éppen ezért ennek a megakadályozása nemcsak szakmai, hanem politikai kérdés is, amiért egyenként felelősek Budapest kerületeinek polgármesterei és maga a főpolgármester is. Így nemcsak elvárható, de kötelességük is lenne ezen véleményük minél hangosabb és szélesebb körű képviselete.
Azonban a politikai akciókon és aktusokon kívül proaktív módon is elérhető lenne ennek a problémának a kezelése. Azt ugyanis semmilyen jogszabály nem tiltja, hogy Budapest maga megszervezzen egy háziorvosi ügyelethez hasonló rendszert. Márpedig amennyiben ez sikerül, azt rendkívül nehéz lenne elvenni és megszüntetni pusztán politikai, kormányzati akaratból.
Annak ellenére, hogy a jelenleg hatályos jogszabály így rendelkezik: “A háziorvosi, házi gyermekorvosi (a továbbiakban együtt: háziorvosi) feladatok rendelési időn kívüli ellátására ügyeleti szolgálatot kell szervezni, illetve azt központi ügyelet útján kell ellátni. Központi ügyelet az érintett háziorvosi körzetek lakosságának folyamatos vagy meghatározott időben történő alapellátási szintű sürgősségi ellátása, az adott területet ellátó mentőszolgálattal együttműködve, amelyet az Országos Mentőszolgálat (a továbbiakban: OMSZ) és a területi kollegiális szakmai vezető közreműködésével az irányító vármegyei kórház alakít ki.”, azt senki és semmi nem tiltja, hogy számos magánszolgáltatóhoz hasonlóan a Fővárosi Önkormányzat - a minimum feltételek teljesítésével - mentési engedélyt szerezzen, így a lakosai számára mentőtevékenységet végezzen. Azt meg végképpen nem tiltja semmiféle jogszabály, de még rendelet sem, hogy aztán ez a tevékenység minden nap 0-24 órában működjön.
A trükk az, hogy nem háziorvosi ügyeletnek kell hívni ezt a szolgáltatást, hanem mondjuk mentésnek, amelynek igenis van ambuláns ellátási része is.
Igaz, ehhez a tevékenységhez a hatályos jogszabály szerint a Mentőszolgálattal együttműködési megállapodást kellene kötni, valamint szükséges az országos tisztifőorvos engedélye is: “mentési tevékenységet végző szervezet: az Országos Mentőszolgálat (a továbbiakban: OMSZ) és e jogszabály szerint mentési tevékenység végzésére jogosult más jogi személy vagy természetes személy, ha megfelel az 1. melléklet szerinti személyi és tárgyi feltételeknek, és rendelkezik országos tisztifőorvos által – külön jogszabály szerint – kiadott működési engedéllyel (a továbbiakban: működési engedély);”
Igen, azt is értem, hogy sokakban komoly kérdések merülnek fel az engedély és az együttműködési megállapodás kapcsán. Azonban ezek szerintem olyan jogszabályokon alapulnak, amelyek teljesítése esetén nehezen lennének megtagadhatóak, ha mégis, akkor könnyen perelhető az engedély megtagadása. Ráadásul ezt rendkívül nehéz is lenne kommunikálni akkor, amikor az Országos Mentőszolgálat csak úgy tudja Budapest mentését - kettes alá színvonalon - megszervezni, hogy napi szinten több vidéki mentőegységet rendel a Fővárosba kisegítésként. Ebben az esetben sem a Mentőszolgálat, sem az Nemzeti Népegészségügyi Központ nincs abban a helyzeteben, hogy egy öt esetkocsi szintű mentőegység flottával az együttműködést megtagadhatná, miközben mindez a Mentőszolgálatnak egy fillérjébe sem kerülne. Természetesen mindez csak úgy képzelhető el, hogy ezen mentőegységek a Mentőszolgálat irányításával együttműködve dolgozhatnának, megtartva a saját irányításukat is, amely adott esetben értesíti a Mentőszolgálatot az adott feladatról, de a Mentőszolgálat is adhat ezen mentőegységek számára olyan budapesti feladatot, amely a szakmai elvárásoknak megfelel. Ehhez a mentési tevékenységhez kapcsolódna szorosan az a 24 órában elérhető járóbeteg-ellátás, amely bevezetését még viszonylag egyszerűen meg is tudná oldani a főpolgármester.
Hiszen a kerületek kezében levő szakrendelő-hálózattal különösebben engedélyekért sem kellene kuncsorogni, csak a rendelési időket kell módosítani, belgyógyászati ellátásra jogosító engedélye egészen biztosan mindegyiknek van, ezzel meg el lehetne indulni.
A rendszer legfontosabb része az a diszpécserközpont lenne, amely egy jól működő doktorinfó rendszerként határozható meg és írható le. Ez egy olyan online, illetve telefonos központ, ahol a lakosok az akut egészségügyi problémáikra megfelelő szintű választ kapnak, akár tanáccsal, akár azzal a javaslattal, hogy keresse fel az éppen ügyeletes szakrendelőt, vagy azzal, hogy már küldi is a Budapest Fővárosi Önkormányzat mentőegységét, esetleg a “felhőbe” tud telefonos tanácsadás mellett égetően szükséges gyógyszereket felírni a betegek számára.
Az egész rendszer Budapesten öt szakrendelőben (Budán és Pesten egy-egy rendelőben plusz gyerekorvosi ellátással) nyújtana szakorvosi ügyeletei ellátást és öt kivonuló mentőegység látna el felnőtt mentési feladatot, illetve két gyermekügyeleti kocsi is szolgálatot teljesítene, 24 órás diszpécseri szolgálattal, amit két diszpécser lát el. Ez összesen 155 gépkocsivezetői, ápolói diszpécseri, mentőtiszti és orvosi státuszt jelentene.
Kifejezetten magas bérekkel számolva, hogy biztosítható legyen a minőségi ellátás, ez éves szinten 3 milliárd forintból megállna mindenestől,
bérestől, fogyóeszközöstől, üzemanyagostól stb… És ezt az összeget akár kerületi segítséggel is meg lehet támogatni, hiszen ez a kerületek érdeke is. Ekkora összeget Budapestnek tudnia kell éves szinten biztosítani, hiszen a teljesen felesleges CT/MR programra is közel ennyit, 2.75 milliárd forintot szórt el.
Ez önmagában is jelentős PR tevékenységet jelentene, hiszen a mentőautókon és a gyermekmentő kocsikon is a főváros logójával találkozna több millió ember. Ne becsüljük le ennek jelentőségét, hiszen a Mentőszolgálat a magyar egészségügy Patyomkin faluja.
Most, miután a régi-új főpolgármester, Karácsony Gergely marad a kormányrúdnál, semmi sem akadályozhatná meg abban, hogy tényleg tegyen valami jelentőset a budapesti lakosok egészségügyi ellátásának érdekében, és akkor átvehet a Mentőszolgálat amit akar, a tényleges ellátás megmarad a Főváros kezébe.