Eléri Budapestet is a háziorvosi ügyeleti rendszer átalakítása, amivel tovább romlik majd az itt élő több 1,7 millió ember állami ellátása

A gőzhenger nem áll le, immár Budapestet is eléri a háziorvosi ügyeleti rendszer átalakítása, amely vidéken már mindenhol megtörtént, annak ellenére, hogy ennek értelmét a szakma nem látja, hátrányait pedig a lakosság viseli el.

Azt szögezzük le már a cikk elején, hogy egy normális egészségégügyi ellátórendszerben, egy tisztességesen és megbízhatóan működő és irányított mentőszolgálat mellett egy ilyen szolgáltatásra, mint a háziorvosi ügyelet, semmiféle szükség nincs. 

Csakhogy jelen esetben erről nem beszélhetünk, és számomra úgy tűnik, hogy a rendkívül rosszul szervezett Mentőszolgálat a munkaerőhiányát így próbálja meg enyhíteni azzal, hogy háziorvosokat kötelez esetenként olyan sürgősségi ellátásra, amelyhez nem értenek, mert az egy másik szakma. 

Az államtitkár zavaros, rendszeridegen elképzelése elől a jelek szerint Budapest sem menekül, és októbertől az összes itt dolgozó háziorvosnak majd ügyeletet kell vállania. A KSH adatbázisa szerint Budapesten 870 háziorvosi (ebből 38 tartósan betöltetlen) és 274 házi gyermekorvosi  praxis van (ebből 23 tartósan betöltetlen). A Mentőszolgálat elképzelése szerint 13 felnőtt ügyeleti ellátópontot alakítanak ki. Hat kórházak sürgősségi osztályához rendelve, hat kerületi szakrendelőkben elhelyezve és egy az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) telephelyén kap majd elhelyezést. Az ügyeleti időszak  a tervek szerint megegyezik a vidéken már bevezetett időablakokkal, hétköznap 16-tól 22 óráig, hétvégén 8-tól 14 óráig lesznek nyitva. A kórházakban két orvossal terveznek, a további ügyeleti pontoknál pedig vagy két orvos, vagy egy orvos és egy mentőtiszt felállással. Ez azt jelenti, hogy egy adott ügyeleti időszakban Budapesten 19-20 orvos fog minimum dolgozni. Miután Budapesten 833 betöltött háziorvosi praxis van és egy orvos havi két ügyeletre kötelezhető, így nagyjából két és fél-három havonta kellene ügyelnie ugyanannak az orvosnak. A gyermekügyeletek esetében három ügyeleti helyen lesz ellátás, a János Kórházban, a Heim Pál Kórházban és a Révész utcai háziorvosi rendelőben, ugyanazokban az idősávokban, mint a felnőtt ellátásnál. A terhelés is hasonlóan alakul a felnőtt ellátáshoz, tehát 2 és fél-három havonta kerülne sorra egy-egy orvos.

A jelenlegi budapesti háziorvosi ügyeleti ellátás igencsak kérdőjelesen eldöcög, papíron minden nap 24 órás szolgáltatást biztosítva. Azonban ez a működés valóban sokszor kritikán aluli, ennek korszerűsítése, reformja - amíg nem alakul ki egy normális Mentőszolgálat - elkerülhetetlen. De vajon azzal a megoldással, amit az államtitkárság elképzelt, javítani lehet-e a helyzeten vagy rontani?

Spoiler: rontani, gyorsan és brutálisan.

Először is a jelenlegi rendszert egy olyan fogja felváltani, amelynek irányítását arra az igen rosszul szervezett Mentőszolgálatra bízzák, amely képletesen a cipőfűzőjét sem képes bekötni.

Mindemellett az orvosi ügyeletek vidéki átvétele olyannyira problémás volt, hogy a Magyar Orvosi Kamara 25 pontban foglalta össze ezen problémákat az államtitkárság felé.

Ezek között az egyik legkomolyabb szakmai probléma az, hogy olyan tevékenységek ellátására is kötelezhető a háziorvos, amelyben egyáltalán nincsen gyakorlata, hiszen a sürgősségi ellátás az egy egészen más szakma, ahol az idő egy kritikus faktor. A felnőtt ellátóhelyekre a lakosok vihetnek gyermeket is, ami szintén egy másik szakma. Ráadásul az egész rendszer bevezetését mindenféle értelmezhető képzés és tréning nélkül képzelik el, amely gyakorlat fenntartására két és fél-három havonta nyílik majd lehetőség, hiszen egy orvosra - ha minden kötelezett aláír - ennyi időintervallumban kerül sor, hogy ügyeljen. 

De talán a legfontosabb probléma, ami a jelenlegi kifejezetten rosszul működő ellátást akár teljesen be is döntheti, az a Pest megyei példa megismétlődésének a veszélye. 

Ugyanis információm szerint az új ügyeleti rendszer bevezetése után a háziorvosok tömegével kérték a rendelési idejük módosítását, hiszen az addigi délutáni és munkaidőn kívüli rendelésük ideje már az egészségügyi államtitkárság szerinti ügyeleti időre esett, ügyelni meg ugye nekik is kötelező, a két időpont a rendelés és az ügyelet meg nem ütheti egymást. Így a korábbi munkaidőn túli rendelés már sok helyen nem biztosított. Hiszen akinek eddig a rendelési ideje hetente egyszer-kétszer munkaidőn túli időszakra esett, este hét vagy nyolc óráig rendelt, az az ügyelete bevezetésével kérte ennek átalakítását délután 4-ig. 

Amennyiben ez Budapesten megtörténik - hiszen itt nagyon jelentős, 80-85% azon háziorvosi praxisok száma, amely a hét valamely napján elérhető a betegek számára munkaidőn túl is - az az egész akut ellátóláncot két vállra fekteti pillanatok alatt. Ugyanis azon betegek, akik eddig délután eljutottak a háziorvosukhoz, most majd az ügyeleti ellátás igénybevételére kényszerülnek, ami az új rendszerben időkorlátos, hiszen nem 0-24-ben fog működni, erősen csökkentett kapacitással, miközben az egyéb eddig meglévő feladatukat is el kell látniuk. Ebből egyenesen következik, hogy azon betegek jelentős része, akik így kiesnek a háziorvosi ellátásból vagy azt a mentőszolgálatot próbálják meg igénybe venni, amely már most sem képes ellátni az alapfeladatát sem, vagy - ami még sokkal rosszabb - a kórházak sürgősségi osztályát fogják megbénítani. 

Amennyiben ezen sürgősségi osztályok megbénulnak, akkor az egész akut ellátás beáll, így az egész rendszert érinteni fogja a budapesti háziorvosi ügyeletek átalakítása.

Budapest pedig nagy, 1,7 millió ember él a fővárosban, így az ilyen jellegű átalakítások mind kerületi polgármesteri, mind főpolgármesteri szinten is fontos szakmai és politikai kérdések. Éppen ezért nemcsak lehetősége, de politikai értelemben kötelezettsége is van a főpolgármesternek, abban a tekintetben, hogy ne lehessen ilyen barbár módon a Főváros egészségügyi ellátásba beavatkozni, az amúgy is meglehetősen rosszul működő akut ellátás színvonalát, az itt élők élet- és felépülési kilátásait még tovább rontani. 

Hogy még is milyen lehetőségei lehetnének a Főpolgármester kezében, és a politikai erőgyakorláson kívül milyen egyéb eszközei lehetnének egy Budapest méretű város irányítójának, arról a következő cikkemben fogok írni. 

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.