Nagyjából egy hónapja áll az ajkai Magyar Imre Kórház nagy csinnadrattával négy éve átadott CT-berendezése meghibásodás miatt. Egy bizonyos gyártó által gyártott alkatrészt kellene benne kicserélni, de ennek a műveletnek az összértéke meghaladja azt az egyébként meglehetősen nevetséges összeget, ami felett ők maguk rendelkeznek. Így az igényt először el kell küldeni az Országos Kórházi Főigazgatóságra, ahol majd döntés születik a beruházásról, amit valószínűleg közbeszerzésen kell majd beszerezni, hiába is ismert az a tény, hogy ezt ehhez a készülékhez egyetlen gyártó tudja csak biztosítani. Így könnyen elképzelhető, hogy még további heteket vesz majd igénybe a CT készülék újraindítása. Amely nélkül az egész megyei betegellátás komoly hátrány szenved.Hogy ez a komoly hátrány pontosan mit is jelent, arra jó példa egy háziorvos elkeseredett bejegyzése egy zárt Facebook csoportban, amelyben arról posztol, hogy egy rosszindulatú daganat-gyanús betegének nem tudnak egy hónapon belül időpontot adni a Veszprémi Csolnoky Ferenc Kórházban.
Holott a szolgáltató arra kötelezett a 43/1999. (III.3.) Korm. rendelet alapján, hogy 14 napos határidővel végezze el a diagnosztikai vizsgálatot, amennyiben felmerül rákos megbetegedés gyanúja. „A rosszindulatú daganatos kórkép klinikai gyanúja esetén a CT, MRI egészségügyi ellátást nyújtó szolgáltató a beutaló kiállításának napjától számított 14 napon belül a szükséges képalkotó diagnosztikai vizsgálatokat köteles elvégezni”.
Ez esetben a gyanú aligha megkérdőjelezhető a háziorvos bejegyzése alapján. Éppen ezért elég meglepő, hogy a kórház mégsem tudta elvégezni a megfelelő vizsgálatot, melynek hátterében sokkal komolyabb rendszerhiba és szervezési elégtelenség áll, mint ezt első körben gondolnánk, ami bizony odavezet, hogy rákos betegek nem kapnak időben diagnózist, így ellátást sem. Az ajkai CT berendezés kiesésesével a veszprémi intézménynek kellett átvennie azon betegek vizsgálatát, akiket az ajkai Magyar Imre Kórház nem tudott megvizsgálni. Így a Csolnoky Ferenc Kórház terhelése jelentősen megnövekedett. Ez a terhelést nem csak magához a géphez való hozzáférést jelenti, hanem a szakorvosi leletezést is. Ez utóbbin biztosan nem segített az a tény, hogy a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója a közelmúltban mondta fel azon Kft. szerződését, amely távleletezéssel segítette a kórház diagnosztikai működését.
Így nyilvánvalóan a normális működésben is keletkezhetett némi zavar, nemhogy abban az esetben, amikor a megye másik jelentős kórházában is leáll a CT vizsgálatok menete a fenti hibából következően.
És hiába van a veszprémi intézményben két CT készülék is, amennyiben az egyik pont az onkológia betegek szolgálatában áll és ezen betegek kezelését segíti, de nem ezen betegek megtalálását.
Arra a másik készülék lenne hivatott, amely az így megnövekedett igényeket a csökkentett radiológusi kapacitással már nem tudja kiszolgálni. Ennek egyenes következménye, hogy csökkenhet az életkilátása azon betegeknek, akik panaszai mögött rákos megbetegedés van.Talán nem véletlen, hogy Magyarország vezető szerepet tölt be a daganatos megbetegedések és halálozások terén. Valamint az sem, hogy 2015-ben a daganatos megbetegedések halálozási adatai rosszabbak voltak, mint a 1990-es évekbeli OECD országok hasonló adatai.
Ahogyan valószínűleg az sem véletlen, hogy a közép-dunántúli daganatos megbetegedések halálozási aránya még a magyarországi átlagot is alulmúlja, erről éppen az Eurostat legutóbbi kiadása számol be. És ezen a helyzeten a jelenlegi COVID-szituáció csak rontani fog, hiszen azt már tudjuk, hogy több, mint ötszázezer, köztük tumoros betegek kimaradtak az ellátásból az elmúlt évben.
Így aki ismeri a katasztrófák kialakulását magyarázó Svájci Sajt Modellt, az itt most tökéletesen felismerheti.
A háziorvos betegének pedig gyors diagnosztikát és professzionális ellátást, valamint mielőbbi gyógyulást kívánok!