Stockholm-szindróma az egészségügyben

Volt nekünk egy macskánk, illetve több is. Ebből Pancsi, a megboldogult macska volt talán a legvadabb, az a fajta, aki 4 kilós termetével simán terrorizált akár két-három, 80 kilós, egyéb rendszertani osztályba tartozó egyedet is, ha éppen úri kedve úgy tartotta. Céljait nem csupán agresszióval, hanem gazdái tudatos bosszantásával érte el, így például amikor nem tetszett az úrhölgynek pár óránál hosszabb távollétünk a fürdőszobában levő szőnyegre elhelyezett ürülékével tudatta. Gazdái így a macskának köszönhetően Stockholm-szindrómában szenvedtek, úgy lettek saját maguk túszai, hogy ezt tulajdonképpen észre sem vették. A macskát továbbra is szerették, aki ezt kisebb-nagyobb terrorakciókkal hálálta meg.

Hasonló helyzet kezd kialakulni az egészségügyön belül is, melynek kiéleződése a napokban várható. Március elsejével lép hatályba az az új törvény, amely az egészségügyi dolgozók jogállásáról rendelkezik. Ez az igencsak vitatott jogszabály számos olyan elemet tartalmaz, amely a hatálya alá tartozókra komoly kötelmeket ró, mindamellett, hogy látszatra jelentősen megemeli az orvosbéreket és a hálapénz rendszerét kivezeti. Ez utóbbi az egyik legfontosabb hozadéka, és ezt akkor is meg kell tartani, ha a törvény visszavonását a Stockholm-szindrómából ébredő egészségügyi dolgozók kikényszerítik.

Ráadásul a jogszabály szándékosan, vagy csak a szokásos alkalmatlanság miatt úgy van megfogalmazva, hogy sokszor nem derül ki, hogy mire is gondolhatott a költő. Így a Magyar Orvosi Kamara több állásfoglalást kért az Országos Kórház Főigazgatóságtól (OKFŐ). Amelyekből kiderül, hogy bár az OKFŐ álláspontja szerint nem haladhatja meg a kirendelés éves időtartalma a 44 napot és ennek a munkaszerződésben is szerepelnie kell, az ezt szabályozó törvénybe ezt még nem sikerült átvezetni. 

További fontos kérdésként merült fel az összeférhetetlenség szabályozása, azaz a melléktevékenységek, egyéb munkák engedélyezése, ami az OKF szerint azt jelenti, hogy minden további munkavégzésre irányuló jogviszonyt engedélyeztetni szükséges. Azaz már nem elég bejelenteni a jogállási törvény alá tartozó munkavállalónak a további munkaviszony létesítését, ezt majd egy éppen jó-, vagy rosszkedvében levő, OKF alá tartozó valaki megengedi.

Nem sikerült az ügyeleti tevékenységek kérdéseben sem egységes és egyszerű koncepciót kidolgozni, hiszen az OKFŐ három hónapos munkaidőkeret megállapítását javasolja a munkaszerződésekben. Ez pedig széles játékteret ad a munkáltatók számára, lehetőséget nyújt a túlmunkák, az önként vállalt túlmunka kreatív értelmezésére. Pláne azzal a ténnyel kiegészítve, hogy az OKFŐ szerint a ledolgozott ügyeleti idő után másnap a pihenőnapon nem jár a 8 munkaóra ellentételezése. 

A helyzet úgy néz ki, hogy ha valaki vasárnap reggel 8 órakor bemegy a munkahelyére ügyelni, akkor arra a 24 órára, amit bent tölt munkával,  a családjától távol, munkabérének a 90 százaléka jár hétfő reggel 8 óráig. Ekkor azonban le kell lépnie a kötelező pihenőidő miatt és erre a napra nem is jár további munkabér. Ugyanez vonatkozik az ünnepnapokra, Karácsonyra és Húsvétra is. Hétköznap a helyzet még rosszabb, ott ügyleteben a munkavállaló az órabérének csupán 70 százalékát kaphatja meg.

Az alapvetően igaz, hogy az alapbért jelentősen emelték, de az ügyeletek díjazását – ami eddig sok helyen jelentett jelentős pluszjövedelmet – brutálisan visszanyesték, illetve, mint látjuk, azzal tetézték, hogy a másnapi (pihenőidő) pénzt elvették. Ez utóbbi munkaidő kiesés, azaz a másnapi nem fizetett pihenőidő alatt keletkezett 8 óra természetesen három havi keretben csúsztatható. Amivel végül elérhető az is, hogy a valamivel magasabb bért jelentő önként vállalt túlmunka (ennek bérezése hétköznap a munkaóra 105, szombaton 120, vasár-és ünnepnapokon 135 százalék) csak minimálisan legyen igénybe vehető. Így az a paradox helyzet áll elő, hogy az ügyeletben elvégzett túlmunka kompenzációja az alapórabér szintjét sem éri majd el. És azért valljuk be, szép-szép az alapórabér emelése, de a világ közben halad. Hogy egyszerűbben érzékeltessem, egy kezdő orvos fizetése az első két évben 481 486 forint, míg egy, az egyetem helyett tíz éve már dolgozó szárazáru-összekészítő, vagy egy 8 órás váltott műszakban dolgozó raktári dolgozó bére 422 800  forint.

És akkor nem beszéltünk az egészségügyi szakdolgozókról, akik ezúttal nem kaptak semmiféle béremelést. Csupán azt, amit pár éve azért ígértek meg számukra, hogy kompenzálják azt a Cser Ágnes-féle béremelést, ami bizonyos esetekben a garantált bérminimumot sem érte el, így ez a kormány által hangoztatott 70 százalékos béremelés sokszor csak annyit jelent, hogy a szakdolgozó megkaphassa azt a bért, amit kategóriájában egy irodai dolgozó hazavisz. 

Az egészségügyben hatékony és bármiféle eredményt felmutatni képes szakszervezetek hiányában magukra maradtak a dolgozók, egyedül az Orvosi Kamara tudott valamelyest puhítani az eredeti elképzelésen. Ami még így is annyira aránytalan, hogy erősen megfontolandó annak aláírása. 

A szakszervezetek ahelyett, hogy bizonyítékokat, szándéknyilatkozatokat gyűjtöttek volna arról, hogy az egészségügyi dolgozók nem hajlandók ilyen keretek között dolgozni, csak leveleztek és leveleztek, az eredmény reménye nélkül, amíg teljesen súlytalanná nem váltak.

Az egyedül maradt dolgozók számára egy kiskapu maradt: ha egy-egy osztály tagjai társas vállalkozásba tömörülnek, és nem írják alá az új jogállási törvényt, megmenekülhetnek. Hiszen személyes közreműködőket ellátási érdekből alkalmazhat az adott egészségügyi szolgáltató, amennyiben erre az engedélyt az OKF megadja. Amire száz százalékos garancia azért nincs. 

Azonban, ha ezt sok helyen megteszik, az OKFŐ-nek nem lesz más választása.

Az egyenesebb út mégis az lenne, ha minél többen utasítanák alá az aláírást. Ha kikecmeregne az egészségügy a Stockholm-szindrómájából, és nem hagyná terrorizálni magát. 

Vegyétek észre az erő veletek van, pláne a jelenlegi helyzetben!Persze mélyen megértem mindazokat, akik nem tudják kikerülni, hogy aláírják a szerződést: a gyerekeiket egyedül nevelő dolgozók, vagy a rezidensek, akiknek egy csomó költséget kellene visszafizetniük.

A többieknek most értük is harcolni kell.

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.