Talán a legveszélyesebb dolog, amit most látunk a Magyar Orvosi Kamara bedarálása, illetve annak kísérlete mögött az, ami az etikai eljárások körül zajlik. Míg a MOK-ot nem sikerült megszüntetni, az etikai eljárásokat igen.Nekem személyesen is kifejezetten sok problémám volt a MOK etikai bizottságaival, azonban ezek a bizottságok, ha lassan is, de kezdtek éppen átformálódni a betegek és az ellátás érdekei szerint. Most ezt is szétverte úrhatnám péniszméregetése közben a tanácselnökként pózoló államtitkár.
Az egy dolog, hogy nincs hova etikai panaszt benyújtani, illetve egy olyan szervezetre – az Egészségügyi Tudományos Tanácsra (ETT) – bízná az etikai eljárások lefolytatását, amely teljesen más, tudományos tevékenységet végez, mint például gyógyszerkutatásokat engedélyez, és sem tapasztalata, sem infrastruktúrája, sem humánerőforrása, de még Etikai Kódexe sincsen, amely alapján ezen eljárásokat lefolytathatná. Most a Medicalonline szerint az is kiderült, hogy ezekben az ügyekben az elsődleges hatóság a megyei ellátást irányító megyei kórházak lennének és a működésüket a kiszabott bírságokból kellene finanszírozniuk. Sötét idők jönnek, ugyanis ez azt jelenti, hogy ezen elsődleges hatóságok nyilvánvalóan a saját érdekeiknek megfelelően fognak működni. Így képzeljük el azt a rendőrséget, amelyet nem az állam, hanem a befolyó bírságok tartanak el. Ugye hogy mindenki bűnöző lesz!
Ez az ősközösségi szemlélet nem ahhoz fog vezetni, hogy a valós etikai problémákat megoldja, és azokat megfelelően szankcionálja, hanem mintegy erőszakos bírsággyárként fog funkcionálni. Elsődleges célként a megyei intézmény érdekeit fogja bármiféle etikai ügyben képviselni, pénznyelő és bírságoló automataként.
Nem is kell majd ehhez betegpanasz, elég lesz, ha a kórház aktuális orvosbárója éppen elégedetlen egy kollégája munkájával (na nem ám szakmai téren!), vagy valamely rezidens nem vállal további rabszolgamunkát, esetleg önként vállalt túlmunkát. Jöhet a persely az adománnyal, ami akár közel 3 millió forint is lehet, de akár el is tilthatja az orvosi munkától a rebellis kollégát. Kétségek ne legyenek, ez a rendszer így felépítve erre lesz alkalmas, erre fogják használni - még akkor is, ha ezt a lehetőséget még nem ismerték fel, hiszen ennyire azért nem okosak a tanácsban - miközben az orvosbáró szinte majd mindent megtehet. Lesznek újabb „lúgosorvosok” etikai büntetés nélkül, hiszen az urambátyám tanácselnöki rendszerben ez a normalitás.
Merthogy, akár az is megtörténhet, hogy az egészségügyi államtitkár volt közvetlen munkatársa az a Nyulasi Tibor doktor legyen például a Szent János Kórház etikai bizottságának az elnöke, aki nemrég kapott Lovagkeresztet „a közszolgálatban végzett több mint négy évtizedes kimagasló szakmai és vezetői tevékenysége elismeréséül. És aki kitüntetése ellen több civil szervezet is erősen tiltakozott, hiszen a lúgosorvost védendően, olyan szakvéleményt adott ki, amely szerint a lúggal leöntött nemi szerv sérülését akár forró folyadék, akár kamillateás borogatás is okozhatta. (Nyulasi a fellelhető adatok szerint jó kapcsolatot ápolt a lúgosorvos nagybátyjának a családjával az egykori egészségügyi miniszter Mikola István testvérével.)
Az elsőfokú hatósági eljárás határozata azonban nem feltétlen jelent majd jogerős ítéletet, hiszen lesz lehetőség fellebbezésre a feljebb már említett ETT-hez, mint másodfokú hatósághoz. Csakhogy ez valószínűleg az esetek többségében sem fog tisztességes megoldást jelenteni. Ugyanis az ETT, mint másodfokú hatóság a felkészületlensége, valamint a rázúduló ügyek sokasága miatt, valószínűleg hosszú-hosszú évek múltán tud majd csak reagálni - ha egyáltalán képes lesz rá - így számára az lesz az egyszerűbb, ha minél kevesebb vizsgálattal, minél több eljárást helybenhagy, azaz elfogadja az elsőfokú határozatot. Arról meg nem is beszélve, hogy az ETT tagjait az egészségügyért felelős miniszter nevezi ki, így próbáljanak doktor tábornok miniszter úrral nem egyetérteni.
Persze az etikai ügyek végső soron megtámadhatóak és bíróságra is vihetőek, csakhogy a bíróságok ismert állapota és a megsokasodott ügyek miatt meglehetősen nehéz lesz bárkinek is az igazát bebizonyítani.
Így el is készült az újabb eszköz azon orvosok megzabolázására, akik jobb, élhetőbb, tisztességes egészségügyet akarnak, vagy éppen a helyi hűbéres orvosbáró útjában állnak, vagy éppen a magánszektorban dolgozva az állami tizedet nem veszik fel.
Merthogy nehogy azt higgye bárki is, hogy az etikai eljárások alól az állami ellátáson kívül dolgozó orvosok mentesülnek majd. Miután a megyei vezető kórházakon keresztül gyakorlatilag az állam kezében lesznek az etikai ügyek, bárki rákényszeríthető lesz arra, hogy az állami ellátásba akárhogyan is bedolgozzon. Ezen óraszámok viszont a magánellátásból fognak hiányozni, így végső soron ami ott még úgy-ahogy működik, az is válságba fog kerülni.
Ami biztosan nem lesz hatékony etikai szabályozása az orvosi munkának. Ami biztosan lesz etikai köntösbe bújtatott zsarolás, amit a fentiek alapján a magánszektor sem fog megúszni. Így borítékolható a további orvos-szakdolgozó elvándorlás, melynek következtében a jelenlegi ellátás színvonaltalansága még tovább romlik, amit ismét néhány száz vagy ezer beteg a halálával fizet meg.