Folytatódik a Magyar Orvosi Kamarát bemutató cikksorozatom, amelynek előző részeiben megismerhettük, hogy hogyan tűnik tova a befizetett tagdíj, hogyan válik évről-évre köddé a tagság milliárdos befizetése, ezek itt és itt és itt olvashatóak.
Ezekben a részekben főképpen a MOK gazdasági társaságait és egyéni lapkiadó módszerét ismertettem, míg ebben a részben a Kamara szociális érzékenységét és az ehhez kapcsolható gazdasági tevékenységeit mutatom be.
A Magyar Orvosi Kamarának van egy, még a kollégáim körében sem igazán ismert alapítványa, a Magyar Orvosokért Alapítvány, amely célja többek között: “az orvosok szakmai, etikai, gazdasági, szociális és jogi érdekeinek érvényesítésének támogatása, szakértői illetve informatikai háttér biztosításával”.
Támogatni kívánja továbbá azokat az orvosokat, akik önhibájukon kívül munkanélküliek lettek, keresőképtelenséget okozó betegségük van, illetve nyugdíjukat jelentősen megterhelő gyógykezelésekre szorulnak, valamint az orvos halála esetén a családtagjaikat temetési segélyben kívánja részesíteni.
Támogatást kíván nyújtani az orvosok képzéséhez, szakképzéséhez, kongresszusokon és külföldi konferenciákon való részvételre is adna hozzájárulást.
Ehhez képest az Alapítvány 2016-ban mindössze 49 főnek adott cél szerinti juttatást (miközben a taglétszám 45 ezer körüli), melynek összértéke közel 11 millió forint volt, 41 fő szociális rászorultság alapján kapott támogatást, míg 8 fő temetési segélyben részesült. Azaz sem egy rezidens, sem egy fiatal pályakezdő nem kapott egy fillért sem képzésének, továbbképzésének, vagy akár egy konferencián való részvételének finanszírozásához segítséget a MOK alapítványától.
Holott a Magyar Orvosokért Alapítvány 2016-os mérlegfőösszege 260 millió forint volt és ebben az évben is a MOK az Alapítvány költségvetését a tagok befizetésének 2,5 százalékával, azaz közel 20 millió forinttal támogatta, ami 2018-ban már meghaladta a 31 millió forintot is.A Magyar Orvosokért Alapítvány évek, évtizedek óta mást sem csinál, mint a MOK által átutalt összeg egy részét, általában a felét kiosztja, a másik felét meg elteszi, akár egy bank.
Pedig egy alapítványnak nem ez lenne a célja, hanem az alapítók által meghatározott tevékenységek támogatása, de semmiképpen sem a vagyon felhalmozása. Erre a célra számos egyéb intézmény rendelkezésre áll a párnacihától kezdve a bankbetéten keresztül a biztonságosan kamatozó állampapírokig.
Teljes mértékben érthetetlen a MOK és az általa alapított alapítvány ilyen jellegű tőkefelhalmozása akkor, amikor a éppen a takarékosság jegyében megvontak minden kedvezményt a tagdíjakkal kapcsolatban a fiatal pályakezdő kollégáktól is.
Az meg már tényleg csak hab a tortán, hogy temetési segélyeket osztogat az Alapítvány akkor, amikor a MOK a tagok megkérdezése és közvetlen felhatalmazása nélkül 2011-ben csoportos élet- és baleset-biztosítást kötött minden tagjára, amely alapján minden 80 évnél fiatalabb kamarai tag halála esetén a biztosító bizonyos összeget térít. Így a temetési segély csak és kizárólag akkor lenne értelmezhető, ha azt csak olyanoknak ítélte az alapítvány, akikre a biztosítás már koruk miatt nem volt érvényes.
A Magyar Orvosokért Alapítvány működésére talán valamilyen magyarázatot adhat, amennyiben jobban megismerjük az Alapítvány körüli személyeket.
Nem meglepően a kurátorok között megtalálható a MOK egyik országos alelnöke, míg az alapítvány felügyelőbizottságában a MOK egyik titkára és az előző részekből már jól ismert Jolly Joker, a jobbikos pártpolitikus, Gyenes Géza. Igen az a Gyenes Géza, aki a MOK Országos Felügyelőbizottságának is az elnöke, aki egyébként a már ismertetett, meglehetősen kétes MOK Komplex Kft. felügyelőbizottságának is a tagja. Annak a MOK Komplex Kft-nek, amelynek ügyvezetője egy biztosítási alkusz és aki bevásárolta magát harmadnyi tulajdonrésszel a MOK Komplex Kft-be, amely cég főtevékenysége biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység.
A csoportos élet- és baleset-biztosítást a fellelhető adatok szerint 2011-ben kötötte a MOK az MKB Életbiztosító Zrt-vel. Ezt az adatot onnan lehet tudni, hogy az előzőekben már említett 2015-ös Állami Számvevőszéki jelentésben - amely nagyon súlyos gazdasági és egyéb problémákat tárt fel a MOK működésével kapcsolatban - 2011-re teszik a biztosítás megkötését. Amely során a Magyar Orvosi Kamara harmadik fél számára kiszolgáltatta a tagok személyes adatait, azok hozzájárulása nélkül, ezzel súlyosan megsértve az Infotörvény rendelkezéseit, amit több jogerős bírósági ítélet is alátámaszt.
A megkötött élet- és baleset-biztosítást éveken keresztül fizette és fizeti most is a Kamara a tagok befizetéséből. A biztosítás díja 2019-ben éppen 58 millió forint volt.Sajnálatos módon bár kikértem ezt a szerződést is, annak kiadását az Országos Hivatal vezetője üzleti titokra hivatkozva megtagadta, így a továbbiakban csak következtetésekre és elbeszélésekre hagyatkozhatom. Az viszont tény, hogy a biztosítás feltételei többször módosultak az évek során, sőt még biztosító váltásra is sorkerült.
Az sem meglepő, hogy a Magyar Orvosi Kamara bomba üzletet csinálhatott annak a biztosítónak, amellyel éppen szerződésben volt csoportos élet- és baleset-biztosítás tekintetében, ugyanis az általam megkérdezett és ismert tagok nem tudtak arról, hogy a MOK az ő beleegyezésük nélkül, a közvetlen felhatalmazásuk nélkül biztosítást kötött volna rájuk. Ez pedig értelemszerűen azt is jelenthette, hogy a biztosítónak nem, vagy rendkívül alacsony volt a kockázata.
Hogy ez még érthetőbb legyen a baleset-biztosítások terén egy év után, halál eseteknél, pedig 2-3 év után elévül a biztosító helytállási kötelezettsége, legalábbis telefonos megkeresésemre ezt válaszolta a MOK jelenlegi partnerének az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. ügyfélszolgálata.
Márpedig az Orvosi Kamara és az általa kötött csoportos élet- és baleset-biztosításról csak 2014-2015-ös felügyelőbizottsági botrány kapcsán, de leginkább akkor lehetett hallani, amikor elkezdtem a MOK pénzügyeivel foglalkozni, előtte ez a biztosítás és az általa kínált lehetőség nem volt szélesen ismert a tagok között.
Így a biztosító számára rendkívül alacsony kockázatot és bomba üzletet is jelenthetett a MOK által kötött csoportos élet- és baleset-biztosítás, hiszen a tagok jelentős része erről nem tudott, így igénybe sem tudta venni a biztosítás által nyújtott lehetőségeket.Az alacsony kockázat pedig magas jutalékot is jelenthet. Ugyanis a biztosítási piacon jutalékot fizetnek például a brókereknek. És a jutalék egyik formája a kárhányad alapú visszatérítés, azaz alacsony kárkifizetés esetén magas jutalékra számíthat a bróker, míg magas kárkifizetéskor alacsony a jutalék mértéke.
Tehát ebben az esetben mind a bróker, mind a biztosító érdeke azonos, mégpedig a kevés kárkifizetés, amit ugye úgy lehet a legkönnyebben elérni, hogy a biztosított nem is tud a biztosításáról.Hogy a MOK-nál pontosan ki és milyen feltételekkel kötötte meg a biztosításokat nem ismert, hiszen a szerződéseket nem adták ki. Azonban az elég beszédes, hogy az amúgy évek óta 2016-ig jelentős adósságot felhalmozó, masszívan veszteséges MOK Komplex Kft. 2013-ban valakinek, valamilyen tevékenységért kifizetett több, mint 11 millió forint ügynöki jutalékot, miközben ugyanebben az évben az ügyvezető markát is közel 7 millió forint üti, tízmilliós veszteség mellett. Talán nem meglepő, hogy az akkori ügyvezető, biztosítási bróker, az ugyanaz, aki ma is vezeti a céget, sőt ma már egyharmad részben tulajdonosa is a MOK Komplex Kft-nek.
Ennek fényében talán nem meglepő, hogy a MOK most kétségbeesve küzd, azért, hogy a tagok megadják a csoportos élet- és baleset-biztosítás fenntartásához szükséges adatokat, illetve ezek kezeléséhez a hozzájárulásukat, ugyanis ennek hiányában megszűnik, ha nem is a tagok számára, hanem sokkal inkább a biztosító számára előnyös csoportos élet- és baleset-biztosítás.?
Ön a kezükbe adná?