Hogyan maradj hatalmon? (Orvosbárók márpedig vannak II.)

Sorozatunk első részében megismerhettük a főszereplőket. Most lássuk, mit és miért csinálnak, hogyan őrzik hatalmukat több mint másfél évtizede. Ahhoz, hogy megértsük, hogyan működik és gazdálkodik a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és hogyan uralja le a tagságot és a szervezeteit, valamint hogyan tud a jelenlegi vezetés 16 éve a székében maradni, ahhoz meg kell ismernünk a kamara működését.

A MOK látszólag alulról építkező köztestület, amelynek alapját a területi szervezetek adják (TESZ), ezek tulajdonképpen a megyei kamarai szervezetek, kiegészülve a fogorvosi tagozattal és a diplomás tagozattal. Ezen szervezetek döntéshozó testülete a Területi Szervezetek Tanácsa (TESZT), ahol elfogadják a TESZ-ek és az Országos Hivatal költségvetését, gazdálkodási keretösszegét. Évenként egyszer ül össze az Országos Küldöttközgyűlés, ami kb. olyan jogkörökkel bír, mint más társadalmi szervezetnél egy kongresszus, itt születnek döntések a tagdíjemelésről, a vezetők személyéről, az alapszabályról.

Vicces orvosok 1900-ban.Fotó: Fortepan/A Semmelweis Egyetem Levéltárának adománya

Az orvostársadalom érdektelensége miatt általában nagyon kevés küldöttjelölés érkezik, illetve a küldöttválasztásokon is alacsony a részvétel. Több helyen előúfordult már, hogy a küldöttek gyakorlatilag saját magukat választották meg. Kimondhatjuk, hogy a fentiek miatt a tagság pár százaléka szavazta és választotta meg az Orvosi Kamara vezetését.

Égerék a maguk táborát rendkívül jól megszervezték, amihez jelentős segítséget jelentett az összes orvos emailcímlistája, és nem utolsósorban a MOK évi egymilliárdos költségvetése. Ebben például a 2017-es Országos Küldöttgyűlésre alig több mint 4 millió forint volt elkülönítve, mára már ez a szám 10 millió forintra duzzadt, annak ellenére, hogy a 2019-es költségvetésében a választásokra további plusz 23 millió forintot különítettek el.

Az Égerékkel szembenálló csoportosulások a kampányukra persze nem kaphatnak semmit ezekből a pénzekből, ahogyan az Újratervezés nevű csoport sem kapott egy vasat sem az Orvosi Kamarától, sőt még a programját, hirdetményeit, vagy közlendőit sem jelenteti meg a MOK hivatalos lapja, Facebook-oldala, vagy a MOK honlapja.

Az Éger-féle vezetés felé tehát eleve erősen lejt a pálya, de ezeken kívül még számos eszköz, trükk segíti az elnök (és köre) újra és újra megválasztását. Az egyik, hogy mondjuk egy küldöttközgyűlést a nyár közepére időzítenek, amikor az orvostársadalom fele eleve nyaral, így biztosan nem megy majd szavazni.

Másik trükk, ami már a törvényesség határát súrolja: a minap került kezembe egy olyan küldött jelölőlap, ahol tíz küldött jelölésére van elegendő hely, be is van számozva szépen egytől tízig, ahogyan a jelöltek helye is ki van hagyva egytől tízig. Csakhogy a kisbetűs tájékoztató szerint csak kilenc, vagy annál kevesebb küldött jelölése érvényes, azaz ha valaki nekibuzdulva kitölti mind a tíz szabadon hagyott helyet, akkor mind a tíz jelöltje érvénytelen lesz. Így csak az nem bukja a jelölést, aki vagy ismeri a trükköt, vagy elég alapos volt ahhoz, hogy elolvassa a jelölőlap apróbetűs részét is.

Az ilyen kis okosságok és az orvostársadalom kilátástalan helyzete, érdektelensége, na meg persze az a a minimális támogatás, amit a Kamara a területi szervezeteknek folyósít, miközben az Országos Hivatal több százmillió felett rendelkezik, mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy még ma is Éger István a Magyar Orvosi Kamara elnöke.

Éger és köre gazdasági hatalmával tartja befolyás alatt a rendszer kulcsszereplőit, közben a vezetőség önmagára is rendesen költi a pénzt.

Arra mindig vigyázott a vezetés, hogy a területi szervezetek ne nagyon tudjanak megerősödni, önállósodni, esetleg konkurens hatalmi tényezővé fejlődni. Részükre évente tagságtól függően 10 és 20 millió forint közötti összeget utalnak működési költségekre (kivétel ez alól Budapest, ahol a megyei taglétszám 10-15-szöröse található, valamint a fogorvosi és diplomás szervezet), míg az Országos Hivatal 2019-es költségvetése több mint 300 millió forint.

És hogy mire ment el a pénz?

Tavaly például:

  • 537 ezer forint parkolás/úthasználati díjakra,
  • 1,2 millió munkába járás költségeire,
  • 26 ezer forint taxira,
  • 24 ezer forint helyi közlekedésre (miközben az elnöknek luxusterepjárót bérel a Kamara).

De szeret utazni is az elnökség, mert 7 és fél millió forintot költöttünk az elnökség külföldi utazására. 1,357 millió forint ment el mobiltelefonra, 28 millió ügyvédre, 11 millió könyvelőre, majd 8 millió forint volt a marketingkommunikáció költsége, és – számomra értelmezhetetlenül, hacsak nem a nőnapi virágcsokrok árát jelenti – közel 7 és fél millió forintot költöttek „reprezentáció és üzleti ajándék” címen.

Nagyon úgy tűnik, hogy az Országos Hivatal tud élni, és nem is fizet rosszul, hiszen a Hivatal 2018-as bérterhe több mint 127 millió forint volt, több mint 5 millió forintos SZÉP kártya költség mellett, míg 79 milliót tiszteletdíjakra költöttek.  

Az Országos Hivatal 27 millió 200 ezer forintot költött iroda és terembérletre. És itt álljunk is meg egy rövid kitérőre.

A Magyar Orvosi Kamara még az ősidőkben kapta az államtól a Budapesten a VI. kerület Szondi utca 100 alatt található épületet székháznak. Az idők során ezt a székházat kiszervezte az először a MOK tulajdonában levő MOK Komplex Kft.-nek, aki aztán az ingatlant átadta a MOK másik cégének, a Szondi 100 Kft.-nek, hogy aztán ennek a cégnek évente 20-27 millió forintot kifizethessen bérleti díjként. Értik: az államtól kapott épületet, odaadja a saját cégének, majd ezután bérleti díjat fizet. A bérleti díj egy része, nyilvánvalóan az épület üzemeltetésére megy el, a fennmaradó rész sorsa azonban ismeretlen, hiszen csak annyit lehet belőle látni, amennyit a mérleg és a beszámoló enged.

Szondi utca 100, a Városliget mellett.Fotó: Google Streetview

És amennyiben ez még nem lenne elég, az alapszabály szerint a MOK tulajdonában lévő gazdasági társaságok felett az Országos Elnökség gyakorolja a tulajdonosi jogokat, ahogy ezt majd látni fogjuk a MOK által támogatott alapítványnál is. 

Ráadásul az alapszabály szerint: „A területi szervezetek és az országos szervezet nem tagdíj eredetű, azaz nem a MOK tagdíjszámlájáról származó egyéb bevételei (vállalkozásból, adományokból, alapítványi és egyéb támogatásokból, pályázat útján elnyert, nemzetközi vagy hazai együttműködésből, kamarai szervezetnek pártoló tagtól fizetett pénzösszegek, a jogosultak által igénybe nem vett tiszteletdíjak, stb.) nem képezik a MOK osztatlan közös vagyonát, ezek kamarai céltól eltérő felhasználásáról: a területi szervezet esetében a területi szervezet elnöksége; az országos szervezet esetében az Országos Elnökség dönt. A területi szervezet elnöksége a területi szervezet küldöttgyűlése, az Országos Elnökség pedig a TESZT előtt köteles beszámolni — utólag — a nem tagdíj eredetű bevételek kamarai céltól eltérő felhasználásáról.”

A lényeg: „nem képezik a MOK osztatlan közös vagyonát”. Azaz a MOK tulajdonában álló gazdasági társaságok bevételei elveszítik kamarapénzjellegüket és csak az Országos Elnökség dönthet a felhasználásukról. A tagságnak akkor sincs semmi köze az itteni pénzügyekhez, ha azt a tagság befizetéseiből biztosított finanszírozással (például tagi kölcsönből) állította elő a gazdasági társaság.

Abban az esetben pedig, amennyiben a gazdasági társaság masszívan veszteséges – mint a MOK Komplex Kft. volt 2017-ig – különösen fontos kérdés, hogy ezeket a veszteségeket az Országos Elnökség miből finanszírozta? Tagi kölcsönből, esetleg más gazdasági társaság bevételéből? Az utóbbi este csak úgy lehetséges, ha a Szondi 100 Kft.-ből finanszíroztak át, mivel a MOK-nak más cége – a hozzáférhető adatok szerint 0150 nem volt.

A Szondi 100 Kft-nek pedig a bérleti díjból volt bevétele, amely nagy részét a MOK által befizetett összeg tette ki, így ha a veszteséget ebből finanszírozták, akkor az ismét csak a tagok által befizetett pénzből származhatott. Meg is kérdeztem a kamarától, ám dacára a jogerős bírósági ítéletnek, a mai napig erre a kérdésre sem kaptam kielégítő választ: „A MOK Komplex Pénzügyi Tanácsadó Kft. személyi jellegű ráfordításként kiknek és milyen jogcímen fizettek ki 2015-ben több, mint 22 millió, illetve 2014-ben  21 millió 279 ezer forintot?” (Abban az időben, amikor veszteséges volt a cég.)

Azért is furcsállom, hogy nem kaptam a kérdésemre értékelhető választ, mert az a Gyenes Géza, aki a Magyar Orvosi Kamara felügyelőbizottságának elnöke – tudják, a Jolly Joker, a Jobbik pártpolitikusa - a MOK Komplex Kft-ben  is felügyelőbizottsági tag, és kitől mástól várhatnánk el az átlátható és tisztességes működést, mint a főfelügyelőtől.

Habár a MOK Komplex és a Szondi 100 Kft-k ügyében sem látunk tisztán, az irányvonal és a lapátolási technika felsejlik, és talán magyarázatot ad arra, hogy miután Éger szemmel láthatóan elvesztette politikai támogatottságát, miért életbevágóan fontos neki és körének a következő választás megnyerése.

Ezek itt csak aprópénzek a rulettasztalon. A nagy összegek egész máshol és máshogyan mozognak. Ezt a következő anyagomban mutatom be.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.