Ön lecserélte már a nyári gumiját télire?
Mert a kormány még biztosan nem, pedig már évek óta szóltak neki, hogy a nyári gumi kopott, életveszélyes, közlekedésre alkalmatlan, már a nyári szezonban is, nemhogy télen, de erre évtizedek óta csak legyintenek, jól van ez így.
Nos, azt már megszokhattuk, hogy ugyanaz a kopott gumiszett jellemzi az egészségügyet és azt is, hogy a gépjármű vezetője nemcsak vak és süket, de mentális kihívásokkal is küszködik. Mégis, a rendszer még nekem is tud meglepetést okozni.
Én őszintén eddig teljesen meg voltam győződve arról, hogy a bár XIX. századi rendezőelv mentén, de legalább valamilyen elv mentén zajlik a védekezés a járvánnyal szemben.
Ennek a lényege a tiszta, azaz COVID-fertőzés mentes kórházak fenntartása lett volna, azaz a fertőzöttek teljes elkülönítése a nem fertőzött betegektől. Csakhogy ilyen tiszta kórház nincs, hiszen a még szeptember közepén kijelölt COVID elsődleges ellátóhelyekre a beteg csak akkor kerülhet, amennyiben a PCR tesztje pozitív, erre azonban sokszor hosszú időt is kell várni, és addig a beteg éppen abban a kórházban parkol, és fertőz, amit tisztán akartak tartani. Másrészt az akut, azonnali ellátás keretében nincs idő arra, hogy megvárják a PCR teszt eredményét, így a vírussal megfertőzött beteg is bejut abba az intézménybe, amelyet Káslerék tisztán akartak tartani. (Erről éppen az előző blogomban írtam itt.)
A tiszta kórházakra azért van szüksége a rendszernek, hogy egyrészt az akut, sürgős ellátás során ne veszélyeztessék a betegeket SARS-CoV-2 fertőzéssel, másrészt, hogy azok a betegek, akik tervezett, nem sürgős beavatkozásra várnak, szintén a fertőzés kockázatának minimalizálásával kaphassanak ellátást. Éppen ezért ebben a koncepcióban, amennyiben logikusan gondolkodunk, a COVID ellátásra kijelölt kórházak más beteget nem nagyon fogadhatnának, így elektív, azaz tervezett, nem sürgős műtétet sem végezhetnének. Ez utóbbit már csak azért sem, mert az ottani intenzív orvosi kapacitást rendesen lekötik a műtétek, hiszen ugyanaz az orvos felel az intenzív osztályon kezelt betegekért, aki a műtőben altat. Egyszerre meg ő sem lehet két helyen.
Megint másképpen gondolta ezt a kásleri járványkezelés, mint ahogyan azt a józan ész diktálná, ugyanis a COVID ellátásra kijelölt intézményekben pontosan úgy ment tovább az elektív, tervezett, nem sürgős ellátás, mintha minden a legnagyobb rendben lett volna, sőt, sok helyen még kifejezetten pörgették is ezt az ellátást.
Az ok pedig nem más, mint a finanszírozás.Merthogy az egészségügyi kormányzat a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőn (NEAK) keresztül szeptembertől visszaállította a teljesítményalapú finanszírozást az intézmények számára. Ez pedig leegyszerűsítve azt jelenti, hogy több műtét, több pénz. A visszaállításra pedig azért volt szükség, mert a tavaszi első csapásnál teljesen leállították az elektív ellátást, így lehetetlen lett volna teljesítményalapon finanszírozni az intézményeket. Ezért akkor úgynevezett bázisalapú (a megelőző három hónapi összeg átlaga) finanszírozásra tértek át. Ennek vetettek tehát véget szeptemberben, a kincstári optimizmus talaján és állították vissza az eredeti intézményi támogatást. Akkor a jelek szerint nem gondolta az egészségügyi kormányzat, hogy komoly lesz a második csapás, azaz, hogy télen esetleg havazni fog és ehhez nem árt majd a téli gumi a verdára. Így jól és alaposan átgondolt stratégiával fordultunk át a második hullámra. Amelynek következtében sikerült a káoszt odáig fokozni, hogy a különböző kórházak COVID csatarendbe állítása után elértük azt az abszurd helyzetet, hogy míg a veszprémi beteg az ajkai kórházba kerül, addig az ajkai beteg a szombathelyi kórházba nyer felvételt. Ahol akkor is ott ragad, ha nincs annyira rossz állapotban, hogy feltétlen kórházi kezelést igényeljen. Csapdába esett, haza nem tud jutni, mert a mentők nem szállítják őket vissza, hiszen így is már összeomlott a rendszerük, más betegszállítóknak ehhez nincs felszerelésük, tömegközlekedni meg nem tudnak ezek a betegek, hiszen vírushordozók és terjesztők. És pont ezen okból a családtagok sem szívesen ülnek be velük egy zárt gépjárműbe. Azaz a kórházak egy részének a kapacitását terhelik azok az oda nem való betegek is, akik a Kásler Toursnak köszönhetően beragadtak.
Mindeközben ennek is köszönhetően a Mentőszolgálat teljes kapacitását, a tartalék tartalékát is elégette, így egyre lassabb és lassabb tesztelést produkálva, amin majd csak most segíthet a kötelezően-önkéntesen kirendelt orvosegyetemisták serege. Nem mellesleg összesen 5500 COVID beteg van kórházban egy olyan rendszerben, amelyben 60 ezres az ágyszám, és közel 400 beteg igényel lélegeztetést.
Ezek a számok még nem olyan rettenetesen magasak, hogy ezzel egy alapjaiban már szétesett, de valahogyan még elketyegő rendszer, mint amilyen a mi egészségügyünk volt a járvány előtt, ne bírna el. De, ahogyan ezt a mai hírekben olvashattuk, le fog lassan állni az elektív ellátás is, felszabadítva az ott lekötött kapacitást, pedig erre sem volna mindenhol, minden ellátást érintően szükség.
Kicsit jobb szervezéssel, a megyei kórházakban kialakított COVID-részlegekkel mind az átvezénylések nagy része, mind a Mentőszolgálat terhelése, és az ezzel járó betegutaztatás jelentős része megúszható lett volna, még akkor is, ha a koronavírust megelőző állapotban levő rendszert tekintjük. Ha semmit nem csinálnak, sokkal jobban állnánk.
Csakhogy belenyúltak, és amikor a káosz megint utat törve éppen valamilyen egyensúlyi állapotba megállna, akkor jön Kásler Miklós EMMI miniszter, vagy immár a jobbkezévé előlépett Müller Cecília és fordít a helyzeten, amelynek az a vége, hogy a bevezetőben említett gépjárművön téli gumi helyett már kerék sincs. És mi ezzel robogunk Bergamo felé, igaz legalább a parkolás már ingyenes.