A Népszava állítása szerint komoly kórház-átalakításra készül a kormányzat: "aktív ellátás megszüntetését, illetve további intézmény-összevonást javasol tucatnyi helyen a kórházfenntartó az egészségügyi ellátórendszer átalakításához készült munkaanyagban”
A hírről egyébként a 444 is beszámolt.
Magyarországon a sok kórház között elveszik a beteg, régóta sulykolom, hogy nem úszható meg a kórház-átalakítás, melynek alapján lesznek egészségügyi intézmények, amiket be kell zárni, lesznek olyanok, amelyeket ápolási-, vagy rehabilitációs ellátóhellyé kell átszervezni és lesznek olyanok, ahol egynapos ellátást kell a fekvőbeteg-ellátás helyett kialakítani.
75 olyan kórházunk van, ahol aktív, több napos ellátást is igénybe tudnak venni a betegek, ezen intézmények felének a kapacitása kevesebb, mint 500 ágyra korlátozódik. Mindösszesen 22 olyan kórháznak nevezhető intézmény van, amely ágyszáma meghaladja a bűvös ezres határt, megdöbbentő, de van olyan megyei kórház is még, amely nem éri el ezt az ágyszámot sem, holott ezek fejlesztése alapvető lenne.
Hiszen a kis 1000 ágyszám alatti intézmények forgalma kevésbé jelentős, mint a nagyobb intézményeké, ez azt is jelenti, hogy előfordulhat, hogy ezeken a helyeken kevesebb rutinnal, gyakorlattal végeznek olyan kezelést, amelyekből a nagyobb forgalmú helyeken nagyságrenddel többet végeznek. Ráadásul a kisebb ellátóhelyeken az esteleges komplikációk kezelésre sincsenek gyakran felkészülve, mert ehhez sokszor nem adottak a technikai, vagy a személyi feltételek.
Éppen ezért az a törekvés, hogy legyen minden faluban kórház nem fenntartható. Egyrészt hamis biztonságérzetet ad, hiszen komolyabb problémák esetén a beteget nem tudja ellátni a kisebb intézmény és tovább kell küldenie. Másrészt azt a kevés humánerőforrás kapacitásunkat is teljesen szétaprózzuk ami még megmaradt.
Ezért értelemszerűen redukálni kell az akut többnapos ellátásra alkalmas kórházak számát és a fentiek szerint vagy be kell zárni, vagy át kell alakítani őket. Ennek értelmében a 19 megyére és Budapestre osztott országban 25-30 olyan a jelenleginél nagyobb intézményre lenne szükség, amely egy adott telephelyen képes ellátni a betegeket. Ehhez viszont arra is szükség lenne, hogy brutális fejlesztésen essenek át az egynapos ellátó intézmények, valamint az alapellátás is.
Átnézve a Népszava listáját, ami nevesíti is a változás előtt álló intézményeket alig-alig található olyan kórház, amelyről eddig írtam, jobbára olyan intézményeket alakítanának át, ahol már kapacitáshiány miatt eddig sem nagyon volt értékelhető ellátás, azaz ezekben az esetekben semmi más nem történik, mint a tények tudomásulvétele.
Érdekes mindemellett, hogy a Népszava szerint bizonyos kórházakban csak bizonyos kapacitásokat vennének el, míg a kórház maga megmaradna, más esetetekben pedig egyszerűen összevonnának intézményeket, mint ahogyan történt ez a Szent István és Szent László Kórházzal, de maga a struktúra gyakorlatilag nem változna. Ugyanúgy több helyen szétszórva, szétaprózva történne a betegellátás. Egyedül talán a Komlói Kórháznál szüntetnék meg a teljes aktív ellátást.
Budapestről a cikk nem tesz említést pedig ha valahol égetően hozzá kellett volna nyúlni a struktúrához, az éppen Budapest, a bűnös város. Ugyanis a budapesti betegutak teljesen kuszák és kiszámíthatatlanok, a 75 aktív, többnapos ellátásra alkalmas kórházakból 23 itt található, és ezek ötvenvalahány telephellyel működnek, igencsak szétszórva az ellátást. Ennek legjellemzőbb példája az a szemsérült kisgyerek, akit az alkalmatlan betegutak miatt a mentő kénytelen volt városnézésre is elvinni, míg megkapta a megfelelő ellátást a harmadik helyen.
De itt inkább ahelyett, hogy a tisztességes betegellátás érdekében négy-öt szuperkórházba tömörítenék az ellátást, tovább gyengítik azt. Mégpedig azzal, hogy az egyébként kis betegszámmal és ágyszámmal működő, egyházi kórházakba pumpálják a támogatást a struktúraváltás helyett. Persze mindeközben a haveroknak is csurran-cseppen, emlékezzünk csak arra, hogy az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet (ORFI) évi több, mint 60 milliós sürgősségi kvótát kapott, a sürgősségi ellátás kásleri rendezéskor. Holott a honlapja szerint sem végez sürgősségi ellátást, hiszen ez egy reumatológiai intézet.
Összességében az a benyomásom, hogy az amúgy is igen gyenge lábakon álló egészségügyi vezetés most is, mint mindig, maszatol és a felelős döntések helyett összevonásokkal és lassú kivéreztetéssel próbálja meg bizonyítani önmaga alkalmatlanságát.
A tény az az, hogy így csak tovább fog szűkülni a betegek ellátáshoz való hozzáférése, hiszen valós intézkedések most sem történnek.