Mese a varázslatos mentőautó-beszerzésről, amelynek csodáit a rendőrség is ámulva figyeli

Hol volt, hol nem volt, áprilisban Magyarországon választás volt. De még a nagy voksolás előtt az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) akkori vezetése úgy döntött, hogy 70 milliárd forint értékű dinamikus közbeszerzési rendszert fog felállítani. Ez a dinamikus közbeszerzési rendszer (DBR) végül is három szereplővel 2026. június 2-án indult el. Ők is szerepelnek a mai mesében, név szerint:

Ott van aztán egy másik főszereplő, a főgonosz, az ismeretlen tettes a Mentőszolgálatnál.

És végül én a narrátor, aki közérdekű adatigényléssel plusz egy kis munkával megszereztem az adatokat.

A választások megtörténtek, telt múlt az idő, mígnem 2026. július 23-án az országos mentőszolgálat úgy döntött, hogy 36 mentőautó beszerzésére ír ki pályázatot ezen dinamikus közbeszerzési rendszer alapján. Az OMSZ a tender kiírása után rövid, augusztus 3-i határidőt adott meg ajánlattételi dátumként. Ezt aztán kitolták először augusztus 6-ra, majd később 13-ára, de az egyik szereplő, a Scorpio Kft. még így is kifogással élt, hiszen ezen rövid határidő alatt - állításuk szerint - nem lehet korrekt ajánlatot készíteni. Az ajánlatok ugyanis úgy készülnek, hogy először bázisjárműveket kell rendelni, ebből lesznek a mentőautók. Ezen autók árazása egyedi a kiterjesztett garancia és a garanciát fedő biztosítás miatt, így az árképzés is időigényes folyamat. Ezért a Scorpio Kft. az alábbi megállapítással élt a panaszában:

„Ajánlatkérő az elutasítás indokaként szerepeltette, hogy a 2026. szeptember hónapig történő hosszabbítás esetén nem lenne megvalósítható a 2026. évi szállítás. 36 db „C" kategóriás mentőgépjármű 2026. Évi szállítása csak abban az esetben lehetséges, ha az érintett gyártó az alapjárműveket már gyártásba tette, ami irracionális piaci lépés, amennyiben nincs beszerzéssel kapcsolatos konkrét ismeret és ígéret.”

És ez az a pont, ahol először felmerül a kérdés, hogy tudott-e valaki a készülő tenderről és bespájzolt-e előre mentőgépjármű-alapanyagot, azaz a bázisjárműveket. A gyanú csak erősödik, az értékelési szempontokat tekintve: „az alapjótálláson felül vállalt többletjótállás futásteljesítményre (0–300 000 km) 20 pont, az ár 70 pont, és a szállítás gyorsasága 10 pont.”

A szállítási határidőt látva a gyanú már-már ténnyé válik, hiszen ez 10 – 240 naptári nap. „A 10 naptári nap (legkedvezőbb) ajánlat kapja a maximális bírálati (10) pontszámot, a többi ajánlat bírálati pontszáma ehhez viszonyítva fordítottan arányosan, az alábbi képlet alkalmazásával kerül meghatározásra. A 10 naptári napnál alacsonyabb vállalás nem érvénytelen, a maximális 10 pontszámot kapja. A 240 naptári napnál több megajánlás érvénytelen.”

Tehát az, aki előbb szállít és 10 naptári napon belül az - miután a tender értékelésének képlete a fordított arányosság elvét használja - majdnem 12 millió forinttal árulhatja drágábban a mentőautóját, ha egy mentőautó ára 70 millió forint. Már amennyiben a többi kondíció azonos. Hiszen a 10 pontos előny a fenti összeget jelenti, ha minden más pontszám megegyezik.

De ki az, akinek éppen a pályázat kiírása körül már van a célnak megfelelő bázisjárműve? Hát az, aki vagy szemfülesen már hónapokkal ezelőtt rendelt ilyet, vagy ott maradt a készleten. De ez utóbbit nehéz elképzelni, hiszen senki sem tart készleten az egyszer majd jó lesz valamire elven a telephelyén több tíz- vagy százmilliós értékben bázisjárművet.

És láss csodát, az Ambulanz Mobile Hungary KFT. telephelyén augusztus 7-én csak nem ott figyelt már néhány bázisjármű és a gyártósoron még néhány, meg az udvaron OMSZ-matricázásra emlékeztető mentőautó?

Pontosan úgy, mintha a jó tündér már hónapokkal előre megsúgta volna, hogy megrendelés lesz, tessék berendelni a bázisjárműveket, amelyek szállítása ritkán 10 napon belüli. Persze az is lehet, hogy a német piacra készültek mentők, de akkor miért volt a már kész mentőautón OMSZ-logózásra hasonlító matrica? És hogyan lehet az, hogy ezen bázisautók alvázsszáma (ott van ám az ablakokon), műszaki specifikációja magyarnyelvű használati útmutatót tartalmaz? És végül az is lehet, hogy olyan nagyon gyors volt a szállítás, hogy a gyártó az összes bázisjárműre feladta az itt is legyek, ott is legyek hétmérföldes csizmát.

De nem ez volt az egyetlen furcsaság a mesében, hiszen magában a műszaki tartalomban is vannak olyan turpisságok, amelyek gyanakvásra adnak okot.

Mert hiszen a jótündér nemcsak a tenderen szereplő versenyzők sorsát viselte a szívén, hanem a mentőautó-sofőrökét is, olyannyira, hogy masszázsüléssel kell rendelkeznie a vezetői oldalon. De nem ám akármilyennel, gyárival egyenesen, hiszen csak annak a funkciója érheti el a kívánt eredményt, a kevesebb balesetet.

Tessék csak nézni ezt az idézetet „Az előzetes vitarendezés kérelem” című dokumentumból:

“7. Kérdés:

A kiírásban szereplő OEM gépjármű-követelmények között megjelölt masszázsülés jelenleg csak egyetlen gyártótól érhető el (két különböző márkanév alatt, de valójában ugyanattól a gyártótól származik). Megerősíti az Ajánlattevő, hogy a vezetőülés masszázsfunkciója valóban szükséges követelmény, még akkor is, ha ez a versenyt gyakorlatilag egyetlen termékre korlátozza?

Válasz: Ajánlatkérő a vezetőülés masszázsfunkciójára vonatkozó követelményt változatlan tartalommal fenntartja. Ajánlatkérő megjegyzi, hogy a kérdésben foglalt állítással ellentétben a funkció nem egyetlen gyártótól érhető el, hanem két különböző gyártó kínálatában is megtalálható. A követelmény meghatározását az indokolja, hogy a mentőgépjármű-vezetők munkavégzésük során fokozott pszichikai és fizikai terhelésnek vannak kitéve, ezért Ajánlatkérő indokoltnak tartja minden olyan, a járművezető komfortját, felfrissülését és koncentrációjának fenntartását elősegítő technológia biztosítását, amely hozzájárulhat a biztonságos járművezetéshez és ezáltal a mentőgépjárművekkel bekövetkező közlekedési balesetek számának csökkentéséhez. “

Ugyanilyen érdekes a klímaberendezés kérdése is, ahol a betegtéri klíma gyári kivitelű kell, hogy legyen:

“Kérjük szíves megerősítésüket, hogy a fenti értelmezés helytálló, és a műszaki követelményeknek megfelelőnek tekinthető olyan kialakítás is, amelyben a jármű vezetőfülkéjének légkondicionáló berendezése gyári kivitelű, míg a betegtéri klíma- és fűtőrendszer a felépítménygyártó által kerül beépítésre és a jármű rendszereivel integráltan, a műszaki leírásban előírt valamennyi funkcionális követelménynek megfelelően működik.

Válasz: Nem. Ajánlatkérő fenntartja a műszaki leírásban foglalt követelményeket. Nem tekinthető megfelelőnek az olyan kialakítás, ahol a jármű vezetőfülkéjének légkondicionáló berendezése gyári kivitelű, míg a betegtéri klíma- és fűtőrendszer a felépítménygyártó által kerül beépítésre.”

No de melyik cég az, amelyik azokból a bázisjárművekből készít mentőautót, amelyek a fenti feltételnek megfelelnek? Hát a csudavigye el, csak nem pont az, amelyik udvarán ott figyelt még a tender lezárulta előtt már jónéhány átalakításra váró, a feltételeknek megfelelő mentőautó? Dehogynem. Mert bár van olyan másik beszállító is, aki ebből az adott bázisjárműből is tud mentőautót építeni, azonban a mese elején említett rövid beadási határidő miatt ez számára képtelenség volt.

No, ez már a frissen kinevezett, megbízott főigazgatónak is sok volt, és a tender visszavonása mellett a rendőrségi feljelentést is megtette, több korábbi üggyel együtt.

És képzeljétek a csodát, a rendőrség nemcsak nyomozni kezdett, hanem korábbi beszerzések miatt is már házkutatásokat is végzett.

Persze, mentőautó az sajnos most nem lesz hirtelen, hiszen a pályázatot értelemszerűen meg kell ismételni, de 300-400 millió megtakarítás az valószínűleg a kincstár aranytartalékát gazdagítja, amiből újabb pár mentőautó születhet.

Itt a vége, gyerekek, szép álmokat!