Ez derül ki abból a levélből, amelyet egyes Pest megyei háziorvosok részére küldtek meg a napokban.
A levél lényege az, hogy az egy labor-kéréssel kérhető laborparaméterek számát 15 darabban korlátozzák, azaz tizenötféle elemet lehet egyszerre kérni. Ugyanígy korlátozzák a háziorvosok által kérhető sürgős laborkéréseket is, amelyek okát a jövőben indokolni kell, és a sürgősség tényét a laborszolgáltató orvosigazgatója fogja eldönteni a rendelkezésére álló adatok alapján.
Mindezen korlátozásokat és megszorításokat azért kénytelen bevezetni a laborszolgáltató, mert a laboratóriumi vizsgálat is a Teljesítmény Volumen Korlát (TVK) alá eső szolgáltatás. A TVK az Egészségtudományi Fogalomtár meghatározása szerint "a járóbetegellátásra és az aktív fekvőbeteg-szakellátásra vonatkozóan szolgáltatónként, éves szinten, havi bontásban meghatározott elszámolható teljesítmény mennyiség."
Ezen teljesítményen belül egy egységnyi finanszírozás 1,98 forint értéket képvisel, ami azonban a NEAK által meghatározott teljesítmény felett van, arra minimális finanszírozást nyújt, jelen esetben egységenként 0.144 forintot, azaz a normál finanszírozás hét százalékát. Így minél nagyobb arányú a NEAK által töredéken fizetett szolgáltatás, a szolgáltatónak annál nagyobb vesztesége keletkezik. Ebben a helyzetben az év első öt hónapjában 804 százalékos volt NEAK limiten felüli túlteljesítés.
Ebből könnyű megérteni, hogy miért volt a szolgáltató részéről szükséges visszafogni a laborvizsgálatok számát, hiszen a TVK-n felüli rész masszív veszteségként könyvelődik el. Ráadásul az elmúlt időszakban a szolgáltatás költsége az energiaárak jelentős növekedése, illetve a brutális infláció miatt is erősen megnőtt.
Ahogyan fogalmaznak, a probléma nem egyedi, hanem országos jellegű és nyilván azokat a magánszolgáltatókat érinti leginkább, akiket a nagy államosítás kapcsán még nem tudtak bedarálni, holott ennek éppen március elsejével kellett volna indulnia, vagy mégsem, az azonban bizonyosnak látszik, hogy ebben az esetben is a sokat akar a szarka, de nem bírja a farka alapesete áll fent.
A probléma nemcsak országos volta és a betegeket érintő súlyos korlátozás miatt jelentős, hanem az egész egészségügyi ellátóhálózatra komoly nyomást helyez. Ugyanis amit eddig a háziorvosok meg tudtak oldani saját kompetenciájukkal, azt most jelentősen csökkenti ez a szabályozás, ami mind-mind az akut ellátásra, azon belül is leginkább az amúgy is rendkívül leterhelt, feladatát már ellátni nem tudó sürgősségi ellátásra borul. Ezt meglehetősen pontosan fogalmazta meg az egyik érintett orvos:
“A mi olvasatunkban az a rész, hogy " indokolni kell a kérőlapon" azt jelenti, hogy a beteg anamnesiséről, jelen panaszairól, fizikális vizsgálatáról, gyógyszereléséről egy korrekt leírást kell mellékelnünk a beutalón, amely alapján a labor illetékese el tudja dönteni, hogy valóban sürgős volt a beutalás. Természetesen más szakrendelések esetén ezt egyébként megtesszük, de laborok esetén ez jelentős többletmunkát jelent és jogkör szűkítésnek éljük meg. Elég valószínű, hogy a legtöbb kolléga ezek után inkább SBO-ra küldi majd a betegeket, ezzel további ellátási problémákat generálva. A sürgős laborkérések adminisztratív bonyolítása pedig szinte ellehetetleníti, hogy a területen kezeljük azt az akut beteget, akit egyébként képesek lennénk kórház bevonása nélkül ellátni.”Ráadásul ez az intézkedés azon betegeket is érinti, akiknek valójában eddig a sürgős laborvizsgálat kérést nem az állapotuk, hanem a rendszer eddigi hiányossága indokolta. Ugyanis amikor a beteg hamarabb kap időpontot CT, vagy MR vizsgálatra, ahová vinnie kell a vesefunkciós laboreredményét, mint magára a laborvizsgálatra, akkor csak így sürgős kérésként lehetett a vizsgálatokat időponton teljesíteni.
Ez vajon "jóváhagyható" sürgős eset lesz-e a szolgáltató orvosigazgatója helyett? Hány és hány ilyen kérést kell majd szakmai szemmel végignéznie, és az adott információk alapján egy személyben döntenie? Arról már nem is beszélve, hogy a korlátozások miatt egyúttal az indikátorokon felüli prevenciós tevékenységet is gátolja ez az intézkedés. Maga a levél is elismeri, hogy az így szükségszerűvé vált megszorítás valószínűleg nem választható el az új háziorvosi indikátorrendszerről, amely alapja a szűréseken és a laborvizsgálatokon alapul.
Ennek az indikátorrendszernek az első és legfontosabb pontja pedig éppen az ellátás minőségi színvonalának emelése lenne. Ami, hát így sikerült, ezt dobták ki az Excel táblázatok, hogy most a betegek laborvizsgálatainak megszorítására kényszerülnek a szolgáltatók, mert nyilvánvalóan ennek az indikátorrendszernek még a rövidtávú következményeit sem látta át az államtitkár.
Amely belátása azért nem oly bonyolult, mert, ha többet rendel valaki valamely szolgáltatásból, akkor elég kevés az esélye annak, hogy az olcsóbb legyen, sokkal inkább a kereslet-kínálat függvény alapján drágább lesz a túlkereslet miatt.
Addig is, amíg próba-szerencse alapon próbálja meg az egészségügyi államtitkár az egészségügy átalakítását levezényelni úgy, hogy még az első lépést sem látja a sakktáblán, a betegek komoly veszélyben lesznek és hasonló drasztikus megszorításokra számíthatnak.
Hamarosan felkészülhet a képalkotó diagnosztika (CT, MR) is az államosításra, ahol ez nemcsak 15-20 milliárdos instant kiadást fog jelenteni a kormánynak, hanem brutális hozzáférés kiesést is. De ez egy másik téma, aminek nyilván Varga Mihály a kiadási oldal növekedése miatt annyira nem fog örülni. És a végén még az is lehet, hogy ez lesz a veszte az egészségügyi hajóágyúnak, és nem a betegek ellátásból való kiesése és halála.