Nemcsak barbár, hanem orvosszakmailag is botrányos az abortusz rendelet módosítása
A szemünk előtt széthulló állam szánalmas kísérlete az, amit most az abortusz újragondolása címén látunk.
Azonban ez a legújabb rendelkezés -barbárságától eltekintve- bár viszonylag ártatlannak tűnik, orvosszakmai szempontból bizony nem az, még akkor sem, ha ezt maga az Orvosi Kamara sem értette meg, sőt még magát az abortuszt szabályozó jogszabályt is megsérti. Mielőtt azonban végigmennénk azon, hogy hol és miben törvénysértő és egészségügyi szempontból veszélyes a kormány doktor tábornoka által aláírt rendelet, nézzük meg, hogy mit is lehetne valójában tenni az abortuszok számának csökkentése érdekében.
Részletek a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvényből
“Az állam
a) elősegíti a fogamzásgátló készítmények és eszközök rászorultságtól függő kedvezményes igénybevételét, a magzati élet védelmét szolgáló, valamint a fogamzásszabályozást ismertető kiadványok közzétételét és a tömegkommunikáció fórumain való ismertetését;
b) elősegíti az anya, illetve a család egésze számára elérhető, megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkező válságkezelő tanácsadás rendszerének fejlesztését, és szabályozza a tanácsadás során az állami, illetőleg a civil szervezetek hatékony együttműködésének feltételeit, formáit;
c) támogatja a magzati élet védelmét szolgáló tevékenységet, szervezeteket, különösen azokat, amelyek anyagi támogatást is nyújtanak az arra rászoruló várandós anyáknak;”
Ugyanakkor az egyéb fogamzásgátló eszközök ingyenes hozzáférhetőségét kellene biztosítani azok számára, akik jövedelmi viszonyuk miatt nem engedhetik meg maguknak például egy spirál , vagy tabletta használatát.
És itt jön a szakma:
Először is, magzati életfunkciókról akkor beszélhetünk, ha már magzati szakban van a terhesség, addig preaembrionális, illetve embrionális szakaszól beszélünk, “A praeembrionális szak a megtermékyenülést követő első két hét. Az embrionális szak 10 hétig, tehát az utolsó menstruációtól számított 12. terhességi hétig tart. A magzati (fetalis) szak a 12. gestatios (terhességi) héttől a magzat megszületéséig tar…”-Papp Zoltán: A szülészet-nőgyógyászat tankönyve
A megtermékenyítés után kezdődik el az emberi fejlődés, azonban a szülészet-nőgyógyászati szakma a legbiztosabban ismert dátumhoz köti a terhesség korát, függetlenül a fogamzás időpontjától, így a terhességet az utolsó menstruáció első napjától számolja.
A fent már említett tankönyv szerint, hüvelyi ultrahangvizsgálattal jelenleg a 15-17 napon (tehát 1-3 napos vérzéskimaradás esetén, ami a terhesség 4. hete) mutatható ki legkorábban a terhesség, amelynek egyértelmű bizonyítéka a szikhólyag kialakulása, míg a szívcső lüktetése (a szív még nem alakul ki ekkor teljesen) csak az ötödik héttől lesz megfigyelhető.
A gyakorlatban a szülész-nőgyógyászok szerint azért ezen időpontok legalább egy héttel a valóságban elcsúsznak, de
Nézzük csak milyen mondatok vannak itt leírva, amit nyilván nem ismer sem a doktor tábornok, de a jelek szerint Magyar Orvosi Kamara Országos Etikai Bizottságának mai napig még le nem mondott elnöke:
“Minél korábban kerül sor a terhesség megszakítására, annál alacsonyabb a szövődmények aránya. Ezért az érintett intézményeknek mindent el kell követniük, hogy a diagnózis felállítása és a beavatkozás elvégzése közti időtartamot minimálisra csökkentsék (B szintű evidencia)”
“Amennyiben a terhesség megszakítást a terhes nő súlyos válsághelyzetére hivatkozva kéri, a beavatkozásra általában a diagnózis felállításától számított 7 (ideális esetben 4-5) napon belül sor kerül.”- ez volt 2008-ban.
Hasonlóan látja ezt a kérdést a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Etikai Kódexe is, amelynek szövegével bizonyára nincs tisztában a MOK Országos Etikai Bizottságának az elnöke, hiszen akkor nem nyilatkozna így a rendeletről dr. Böszörményi-Nagy Géza : “Mind a beteg érdekében, mind etikai szempontból támogatjuk ezt a változást”
Ezzel szemben a MOK Etikai Kódexében (amely sokszor valóban inkoherens fércmunka) mégiscsak valahogy ezek a mondatok is szerepelnek az abortusz kapcsán:
"Előnybe kell részesíteni a beteg számára a kisebb kockázatot jelentő megoldásokat…A művi vetélést választó nő számára a törvényeknek megfelelően és a szakmai szabályokat betartva, a pszichés állapotát figyelembe vevő kíméletes bánásmódot kell biztosítani.”
És mire ezt végigolvasta, kérem ne feledkezzen meg arról, hogy egy pillantást vessen a villanyszámlájára.

