Nem tudjuk megkerülni, hogy ne beszéljünk az oltásokkal kapcsolatos leggyakoribb (tév)eszmékkel és ne tisztázzunk néhány alapfogalmat magával a vírussal kapcsolatban.
Talán nem mindenki számára egyértelmű, hogy a vírus maga egyáltalán belefér-e az élőlény kategóriába.Olyannyira nem egyszerű ez a kérdés, hogy ezen még a mai napig is tudósok vitatkoznak. Ugyanis a vírusoknak maguknak hiába van örökítő anyaguk (ami lehet DNS, vagy RNS), de egyik vírusnak sincsen önálló anyagcseréje, és szaporodni sem tudnak maguktól, ehhez a gazdasejt erőforrásait használják fel.
A vírusoknak van egy fehérje része, amely ha kikerül a sejt külső felszínére, akkor az immunrendszer felismeri és mint az ismeretlen katonát megpróbálja eliminálni.
Ezen az elven alapul az egyszerűbb és régebbi oltási technika, amely elölt, vagy gyengített vírust tartalmaz, melynek fehérje részei ellen az immunrendszer elkezd dolgozni. Csakhogy sokszor maga az immunrendszer az oltással beadott mennyiség miatt még nem kezdene hatékonyan működni, ezért ehhez az oltóanyagokhoz immunboostereket (olyan anyagokat, amelyek az immunválaszt felpörgetik) szoktak adni. Az egyik legfontosabb kérdés éppen a COVID-oltóanyagoknál ez, azaz az oltóanyag tartalmaz-e ilyen immunfelpörgető adalékot, olyat is esetleg, amely egy autoimmun betegnél a betegségének fellángolását is okozhatja? A másik fontos kérdés pedig az, hogy maga a vakcina mennyire hatékony, azaz azok közül akik megkapták, mennyien fertőződnek esetleg, betegednek meg.
Meglehetősen hatékonynak tűnik a leírások szerint a nyugati vakcina mellett az orosz is, míg a kínairól egyelőre eléggé ellentmondásos eredmények láttak napvilágot.Ugyanis mind a nyugati, mind az orosz vakcina a kínaival ellentétben sokkal fejlettebb megoldást nyújt. Ezek már korszerűbb technikával indítják meg az immunválaszt.
Az orosz Sputnyik V. Gamaleya által gyártott és az Oxford AstraZeneca vakcinái nem elölt, vagy inaktivált vírust tartalmaznak, hanem a koronavírus tüskefehérjéjének a génjét. Azaz még magát a koronavírus alkatrészét sem tartalmazzák, pusztán annak tervrajzát rakják bele egy, az ember számára ártalmatlan és szaporodóképességétől megfosztott vírusba, (vektor), amely feladata végeztével lebomlik.
Hasonló elven működik maga a legkorszerűbb technológiát képező oltóanyag a Moderna és a Pfizer-Binotech vakcinája. Itt egy úgynevezett messenger (hírvivő) RNS-t használnak hordozó vonatként. A messenger RNS (mRNS), az ember sejtjeiben a fehérjeszintézisnél tölt be igen fontos szerepet. A sejtmagban található örökítőanyagunkból a DNS-ből a mRNS visz ki a sejtmagon kívül, de sejten belül található gyárakba azt az információt, amely az éppen legyártani kívánt fehérjéhez szükséges.
És itt jön képbe a legkorszerűbb technikával készült oltóanyag, ami egy már előre elkészített mRNS-t tartalmaz (tehát semmi köze nincsen a sejt DNS-hez), amelyben már ott van a koronavírus tüskefehérjéjének a legyártásához szükséges tervrajz, ami a sejten belüli - de a sejtmagon azaz a DNS-ünktől is kívűl elhelyezkedő - fehérjegyárban fog legyártódni.
Úgy kell ezt elképzelni, hogy a vonat (mRNS) miközben körbemegy, vele ellentétes forgásirányban egy szusiszalag kering és a vonatban ülők a tervrajz szerinti szusikból összeállítják a legyártani kívánt terméket, jelen esetben a koronavírus tüskefehérjéjét. A gyártás után az eléggé instabil mRNS lebomlik (ezért kell -70 celsius fokon tárolni), a tüskefehérje meg kikerül a sejt felszínére.
Az emberi szervezet rendészeti és védelmi egységei aztán itt a sejt felszínén felfedezik, hogy egy oda nem való fehérjerész potenciális merénylőként kiült a sejtre és megsemmisíti azt. És hogy megelőzzék a hasonló további merényleteket az inkriminált fehérje részeit, annak kapcsolódási pontjait a szervezet immunrendszere megjegyzi, így amennyiben a jövőben ugyanezzel a fehérjével kíván egy vírus ellenünk merényletet elkövetni, a már ismert és körözött jegyek alapján a vírus megsemmisítése nagyon gyorsan bekövetkezik. Ezzel gátolva vírus sejtbe való penetrálását és ottani szaporodását.
A fentiekből két nagyon gyakori tévhit azonnal eloszlatható. Az egyik az az, hogy sem az elölt vírust tartalmazó, sem a vektort tartalmazó, sem az mRNS-t tartalmazó vakcináknak semmi köze nincsen a sejtjeinkben található DNS-hez. Nem épül oda be, de még csak le sem pisili, hiszen a sejtmagban található DNS-t egy a magot körülvevő hártya védi, ez a folyamat meg ezenkívül történik.
A másik közkeletű és véleményem szerint még ennél is károsabb felvetés az az oltás utáni fertőzőképesség kérdése.
Sajnos, egyre több, most fényt kapott COVID-celeb kezdte ezt a kérdést erősen feszegetni, amelynek a végpontja az, hogy mi a fenének oltassam be magam húsz-harminc évesen, ha én magam úgy sem leszek különösebben beteg a COVID fertőzéstől, és még az életemet sem kapom vissza, hiszen ha marad a fertőzésveszély, akkor maradnak a korlátozások is.
Erre a kérdésre nem tudunk helyes választ adni a mai napon, csak a józan ész mentén tudjuk végiggondolni a helyzetet.
A védőoltások alapfeladata, hogy meggátolják az egyén megbetegedését azzal a kórokozóval szemben, amivel beoltották. Gondoljunk csak a himlő elleni védőoltásra, amely ezen kórokozó által terjesztett betegséget meg gyakorlatilag eltörölte a Földön. Ezen vakcinák gátolják a kórokozók szaporodását az emberi szervezetben, hiszen az immunrendszerünk előbb kigazolja őket, minthogy annyira sokan legyenek, hogy betegséget okozzanak. Annyit már biztosan tudunk a COVID elleni vakcinákról, hogy aki megkapta, annál komolyabb betegség nem alakulhat ki, akkor sem, ha Gulyás Gergellyel egy kádban COVID fürdőzik. Éppen ezért ha sikerül gyorsan elérni átoltottság terén a kritikus tömeget, akkor a vírus terjedése is megállítható. Tehát ebben az esetben az oltás utáni fertőzés kérdése inkább tudományos elméleti kérdés lesz, mint gyakorlati probléma, és bárcsak tartanánk már ott, hogy széles körben megvalósult az átoltottság.
Nem ilyen egyszerű eloszlatni az oltóanyagokkal kapcsolatos bizonytalanságot, amely sokszor sokkal inkább írható le egyfajta a kormánnyal szembeni bizalomvesztésnek, mint oltásellenességnek. Ezt sajnos, csak fokozza a titkolózás, és a sokszor egymásnak ellentmondó központi kommunikáció is, na meg persze az a teljes koncepciótlanság, amit Müller Cecíliával és hasonló kaliberű szereplőkkel kívánnak feloldani.
Az sem segít a beoltással kapcsolatos előítéletek feloldásán, hogy értelmes, komoly tudományos magyarázatok helyett a Kormány a fenyegetést tartja a legjobb eszköznek az oltásfelvétel serkentésére. Ráadásul maga a miniszterelnök dob petárdákat a lőszertárba, amikor a még egy százaléknyi elfogadottsággal sem bíró kínai oltóanyaggal fenyegeti a lakosságot, pont akkor, amikor éppen pozitívan átfordult volna az oltást felvevők számát jelző trend.
Ma meg az orosz oltóanyag behozatalára írtak alá egyezményt. Amely egyébként mint a fentiekben láthattuk technológiailag korszerű, modern kategóriát képvisel, és amely lehet olyan jó is, mint a nyugati oltóanyagok nagy része. Az orosz vakcinával szembeni bizalmatlanság eloszlatásában az OGYÉI engedély mellett az is nagy fokban növelné, ha megismerhetnénk annak a 6000 ampullának a sorsát, amit a Szputnyik V. vakcina fázis III. vizsgálatára hoztak be az országba.
Máskülönben, és ezzel a kommunikációval - bármennyire is jó az orosz vakcina - mindenkinek Lajka kutya története jut majd eszébe, akinek a Szputnyik -2 lett a koporsója.Hogy ez nem így lesz most a Szputnyik V. vakcinával, arra komoly kilátásaink vannak, ugyanis az Európai Gyógyszerügynökség is vizsgálja az engedélyeztetését.
Ez pedig tényleg jó hír, hiszen nemcsak a magyar, hanem az európai szűrőn is remélhetőleg át fog menni az orosz vakcina.
Akkor pedig ezzel is bátran oltakozhatunk Béláim, ha másért nem, már csak azért is, hogy biztosan ne pöfögjünk egy elhagyatott lélegeztetőgép csendes magányában levegőért, vagy a szabadulásunkért!
u.i.: A cikkben szerplő sejtbiológiai magyarázatok erősen leegyszerűsítettek pontosan az érthetőség szempontja miatt.