Tegnap érdekes levelet küldött a háziorvosok egy részének a Fővárosi Kormányhivatal, mint kiderült, a járványkezelés alatt elveszett egészségügyi államtitkár, a tüdőgyógyász Horváth Ildikó kérését továbbították. Arra volt kíváncsi az egészségügy irányításáért felelős államtitkár asszony(ság) - ki hogyan szereti - hogy a háziorvosi rendelők megfelelnek-e a jogszabályban meghatározott oltóhelyek szakmai minimum feltételeinek.
És miután az oltóhely jogszabályi definíciója szerint legalább egy rendelő, vagy tanácsadóhely szakmai minimumfeltételének kell hogy megfeleljen (18/1998. (VI. 3.) NM rendelet: “oltóhely: legalább a rendelő vagy a tanácsadó egyéb jogszabályokban meghatározott általános szakmai minimumfeltételeivel rendelkező helyiség”), így valójában azt kérdezte az egészségügy irányításáért felelős államtitkár, hogy a háziorvosi rendelő az rendelő-e? Az érdeklődés célja pedig nem volt más, mint 5000 új oltópontnak megkeresni a helyét. Ez már csak azért is furcsa, mert a miniszterelnök szerint is már rég készen van az oltási terv, amelynek ugye szoros részét képezik az oltási pontok is. Sőt, amikor decemberben közel egy Covid-karanténnyi időre eltűnt a képernyőről Müller Cecília, akkor távollétét végül azzal magyarázták, hogy a hamarosan elkezdődő oltások megszervezésével volt elfoglalva. Ami a jelek szerint meglehetősen hézagosan sikerült, még akkor is, ha maga a miniszterelnök ezt másképpen is látja: „ha egy hétvége alatt kellene mindenkit beoltani, arra képesek lennének. Ma egy általános, országos, egy-két nap alatt történő, teljes átoltásnak a föltételei megvannak, az oltási tervünk rendelkezésre áll, az ehhez szükséges eszközökkel, számítógépes nyilvántartással, adatbázissal, helyszínkijelöléssel, mindennel készen vagyunk, a vakcina hiányzik.”
Miután a fentiekből az következik, hogy lócitrom van itt, nem oltási terv, így szívesen adok a kormány számára néhány NER kompatibilis gondolatot, hogy hogyan lehetne a legrövidebb és leggyorsabb módon átoltani a lakosságot.
Első problémaként az merül fel, hogy van-e kit átoltani, ugyanis mind a járványkezelés, mind a kormányzati kommunikáció hiányosságai miatt a lakosságban komoly bizalmi válság lépett fel a kormánnyal és annak szerveivel kapcsolatban. Éppen ezért valahogy meg kellene győzni azembereket arról, hogy legyenek szívesek és - szakmai szavakkal - vegyék fel az oltást, vagy - tisztifőorvosiasan - ótakozzanak.Ehhez két dologra volna szükség, megfelelő kommunikációra és tájékoztatóra. A kommunikáció keretösszege nyilván rendelkezésre áll, pusztán át kellene csoportosítania a Soros-Brüsszel-migráns vonalról. Persze fordíthatták volna a pacman képi világát idéző pozsonyi csata keretköltségeit is néhány közérdekű, a járvánnyal kapcsolatos információt bemutatására is. Hiszen ezekből, valamint a lakosságban felmerülő csippelés és berakják a vírust a DNS-embe közkeletű, de rettenesen ostoba rémhírekkel valamit mégiscsak kellene kezdeni.
Másik égető kérdés a vonakodók meggyőzése, amit semmiképpen nem javasolnék úgy megtenni, ahogyan azt a Magyar Orvosok Szakszervezetének alelnöke képzelte, vagyis zsarolással és fenyegetéssel, amiről így vélekdett: „Én azt gondolom, hogyha valaki vállalja a kockázatot, hogy nem oltatja be magát, akkor vegye számításba azt, hogy esetleg egy ilyen 2-3 hetes intenzív osztályos kezelést saját zsebből fog kelleni megfinanszíroznia, ami akár 14-21 millió forintra is rúghat.”
Sokkal inkább motivációval lehetne célt érni, amin nem a választási krumpli intézményét értem, hanem annak megértetését, hogy a társadalom átoltottsága mind az egyénre, mind a közösségre nézve miért rendkívül fontos kérdés.
Lényeges lenne megoldani, megszervezni és leprogramozni egy olyan online oltási regisztrációt, ahol azok, akik szeretnének védőoltást kapni, jelentkezhetnek. Persze itt nem rogáni adatgyűjtésről lenne szó, hanem egy olyan kérdéssorról, amelyben a jelentkező egészségügyi állapotára is fény derül. Igen, érzem már a hörgést, hogy ezen érzékeny adatokat senki nem szívesen adja meg a kormány számára, csakhogy ezek nagy részével már így is pontosan tisztában vannak, az EESZT-ben, népszerűbb nevén a Felhőben már ott vannak az adataink. Nyilván megfelelő garanciákkal, akár csak ezen adatok ideiglenes tárolásával, majd megsemmisítésével, korlátozott hozzáféréssel ez a kérdés megoldható.
Amennyiben megvan az online forma és az ehhez szükséges informatikai rendszer is, úgy az oltásra jelentkezőket három csoportra lehet választani:
- a betegségeik, vagy egyéb körülmények miatt biztosan nem olthatókra,
- a problémásokra, akik olthatóságát esetleg további vizsgálatokkal, vagy egyéb szakmai kérdésekkel kell kiegészíteni,
- és végül ott lesz a legnagyobb létszámban a probléma nélkül olthatók csoportja.
Innen már sima az út, ugyanis alapvetően az oltások beadása nem orvosi feladat, ezeket ápolók, de akár erre képzett katonák is meg tudják oldani. (Igen, elég sok katona kapott már arra speciális képzést, hogy harci helyzetben a társainak elsősegélyt legyen képes nyújtani, ebbe beleértve az intarmusculárisan, azaz az izomszövetbe adandó fájdalomcsillapítót is.)
A felmerülő azonnali szövődmények legrettegettebb fajtája, a szerencsére nagyon ritkán előforduló anafilaxiás sokk. Ezt azonban egy képzett mentőtiszt sokszor sokkal profibb módon képes elhárítani, mint egy a sürgősségi eljárásban nem képzett orvos. Így mentőtisztek igénybevételével ennek a csoportnak az oltása problémamenetesen megoldható, maximum egy oltó orvos telefonos ügyeletére lehet szükség az esetlegesen felmerülő kérdések tisztázásában, ő azonban értelemszerűen több oltóközpontot is ki tud szolgálni. A problémás esetek oltására valóban ennél komolyabb készültséggel kell felkészíteni az oltóközpontokat. Azonban ez a "problémás" jelző itt maximum arra utal csak, hogy ahhoz, hogy az egyént a betegségei, vagy állapota mellett beoltsuk, orvosi döntésre van szükség.
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy hol lehet ennyi embert beoltani, a miniszterelnök erre számítógépes végpontokat jelölt meg, amelyek valójában az informatikában nem jártasak számára iskolákat jelentenek.
Ez sem ördögtől való gondolat, főképpen, ha figyelembe vesszük, hogy az egyetemek, a főiskolák és a középiskolák még most sem tartanak offline órákat. Itt egy záró fertőtlenítéssel a kérdés megoldható, azonban nekem egy ennél is sokkal jobb javaslatom lenne.
Végre értelemet nyerhetnek a megépített stadionjaink, sportcsarnokaink.Persze itt is a fedett részben, de a félórás oltás utáni várakozás, akár a fűtött műgyepen is megtörténhet.
Remélem megfelelő segítséget tudtam nyújtani egy NER kompatibilis oltási terv részleteinek elkészítéséhez.
Most már csak elegendő vakcina kellene, és olyan, amit az Európai Gyógyszerügynökség is jóváhagyott. De az nagyon.