Bizonyára sokan emlékeznek Konsztantyin Usztyinovics Csernyenko szovjet pártfőtitkár munkásságára. Brezsnyev halála után először Juríj Andropov volt KGB-főnök töltötte be a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkári pozícióját mindössze 15 hónapig, majd őt követte Csernyenko 13 hónapos uralma. Gyerekkori emlékeim csak arra szorítkoznak, hogy két élőhalott vezette akkor a világ egyik legnagyobb hatalmát. Csernyenko már hatalomra kerülésekor is szellemileg erősen leépült, többnyire bárgyún mosolygó báb volt, akinek a kezét az őt támogató testőrők emelték integetésre a Nagy Októberi Szocialista Forradalom november hetediki díszmenetén.
Pontosan ez a kép jutott az eszemben akkor, amikor a nemzet ópapája, Kásler Miklós bejelentette, hogy 3000 emberen fogják Magyarországon is tesztelni az orosz Szputnyik-V vakcinát.Azt a vakcinát, amelynek előállítását és fejlesztési dokumentációját már magyar orvosok is megismerhették.
Alapvetően azzal, hogy egy orosz fejlesztésű gyógyszert, oltóanyagot Magyarországon hoznak forgalomba, amennyiben ez a nemzetközi standardoknak megfelel, semmiféle probléma nem lehetne.
Csakhogy Magyarország még az Európai Unió része, így csak olyan gyógyszer, oltóanyag kerülhetne itthon forgalomba, amit az Európai Unió Gyógyszerügynöksége is jóváhagy, kivéve válságok idején, mint manapság, amikor nemzeti forgalmazásba az adott ország saját lakosai számára a saját hatóságán keresztül beengedhet Unión kívüli készítményeket is. Ez történik éppen most, a kormány versenyt fut az idővel és megpróbál lakosai számára oltóanyagot biztosítani.
Az nem kérdés, hogy a COVID-19 legyőzéséhez és a normális élet visszaállításához a betegek kezeléséhez szükséges gyógyszerre, vagy a fertőzést hatékonyan megelőzni képes vakcinára van szükség, esetleg mindkettőre egy időben. Éppen ezért nem ördögtől való gondolat egy bármilyen oltóanyag-forrást számba venni és a lehetőséget megvizsgálni.
A képet azonban árnyalja az a tény, hogy az elmúlt tíz évben intézményi szinten olyan kedvezőtlen változások történtek, amelyek alkalmanként megkérdőjelezik magának az államnak is a működőképességét. Számtalan területen a tudást és a hozzáértést a párthűség és a lojalitás váltotta fel. Intézményeket szüntettek meg, vontak össze, olvasztottak giga-minisztériumokba, vezetőknek pedig csak és kizárólag NER-kompatibilis, középszerű, vagy annál is rosszabb egyedeket választottak. Maga a rendszer nem átlátható, sokszor éppen alkalmatlanságuk miatt titkolják a vezetők képzettségét, életpályáját. Így van ez Müller Cecília esetében is, akinek csak közérdekű adatigénylés során sikerült megszerezni az önéletrajzát. De ugyanez elmondható az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetről is, ahol csak a főigazgató önéletrajza nyilvános, azon főigazgató-helyettesé pedig, aki a gyógyszerek befogadásáért és törzskönyvezéséért felel, nem szerepel a szervezet honlapján.
A fentiek hatására, no meg a kormány sokszor kapkodó, inkoherens, sőt egyenesen hazug járvénykezelési kommunikációjának eredményeképpen komoly
bizalmi válság jött létre, mind a kormányzati rendelkezésekkel, mind a vakcinák elfogadásával kapcsolatban.
És ebben a pillanatban jelenik meg a légnyomást kapott Csernyenko-utód, és kezd el papírzacskókat durrogtatni, bemutatva az orosz vakcinát. Amely helyzetet még az is kellőképpen rontja, hogy a novicsokkal megmérgezettekkel és a szállodai szobákból rendszeresen, véletlenül kiesőkkel jellemezhető demokráciából jön.
Nem tudok abban senkinek sem tanácsot adni, hogy vajon az a Szputnyik vakcina, amely most éppen már az utolsó nagy vizsgálatok egyikének szakaszába érkezett, megfelelő oltóanyag lesz-e. Ezt, miután még nincsen törzskönyvezve, senki sem tudja most megmondani. De azt tudom, hogy a fenti hiteltelen kormányzás és az ijesztő állapotú orosz demokrácia, valamint a rossz emlékezetű negyven éves ideiglenes itt tartózkodás miatt ez a vakcina komoly hendikeppel indul a társadalom bizalmáért. Amin esetleg az tudna jelentősen segíteni, ha nemcsak a magyar hatóság, hanem akár annak vizsgálata alapján az EMA, az uniós gyógyszerügynökég is befogadná.
Amennyiben a társadalom nagyobb része elutasítja az „oltakozást”, a válság csak húzódik, a járvány több és több áldozatot szed, a gazdaság képtelen lesz visszaépülni, az életszínvonal esik. Mindenkinek rossszabb lesz. Ezt kellene elkerülni.
A kormánynak is alapvető érdeke, hogy minél előbb, minél gyorsabban lezavarják a lakosság többségének beoltását. Ehhez lenne nagy segítség, ha hiteles, közérthető információkkal és megbízható szakemberekkel találkozna a közönség.