Bár Orbán Viktor a szavát adta, az EMMI mégis bepróbálkozik okosban

A járványhelyzet kellős közepén borítja magára egy kínai kisvárosnyi latrina tartalmát az EMMI és a kormány. Ugyanis annak ellenére, hogy szombaton Orbán Viktor változtatások nélkül elfogadta a Magyar Orvosi Kamara (MOK) még a koronakrízis előtt készült bértábláját, az EMMI által hétfőn dél környékén megküldött törvénytervezet - amit még aznap fél ötig a MOK-nak véleményeznie kell - egészen mást foglal magában.

hiszen megengedi az állami szolgáltatóknak az attól való eltérést maximum húsz százalékkal mindkét irányba. Azaz az orvosbárók kezében marad az orvosok javadalmazásának egy része, így eltérve a bértábla számaitól lefele, vagy felfele is húsz százalékkal.

Másrészt ez a törvénytervezet sokkal szélesebb és átfogóbb rendszert készít elő, mint amiről az eredeti megállapodás szólt. Azt természetesen senki sem gondolta, hogy a kormány nem fog semmit sem kérni a bértábla elfogadásáért, azonban arra még a legmerészebb álmaiban sem gondolt az orvostársadalom, hogy az ominózus törvénytervezetet

éppen a külföldi toborzóirodák fogják megírni.

A törvénytervezet ugyanis épeszű ember számára is vállalhatatlan, sőt néhány elemében tökéletesen alkalmas arra, hogy olyan helyzetet teremtsen az egészségügyben, ahol betegek ezrei maradnak egyik napról a másikra biztosan ellátatlanul. Merthogy megtiltja például a másodállások végzését, illetve azok “kizárólag a Kormány által kijelölt szerv előzetes engedélyével létesíthetőek.”

Annak ellenére, hogy azzal a céllal készült az eredeti MOK bértábla, hogy az orvosok az önkizsákmányolás nemes művészetét feladják és megpróbáljanak egy állásból megélni, ez nem fog menni egyik napról a másikra, varázsütésre, parancsszóra. Végiggondolta csak azt valaki, hogy hol, melyik épület, melyik rendelőjében fognak azok a betegek jelentkezni, akik eddig olyan magán nőgyógyászhoz, bőrgyógyászhoz jártak, akinek kórházi állása is volt? Mert ilyen már nem lesz, ugyanis a törvénytervezet szerint nem is kezelhet olyan beteget, akit más jogviszonyban már kezelt.

A dolgokat sokkal inkább ott lehetne és kellene megfogni, hogy amennyiben az állam által is finanszírozott ellátást nyújt az egyébként biztosítással rendelkező beteg számára a magánellátás, úgy az az állami finanszírozás egy részét megkaphassa, lévén állami feladatot látott el. Valamint ezek koordinálására létrehoznak egy régiós intézményrendszert, amely ezen feladatok felett a kórházaktól függetlenül kezeli a kórházi kezelésekre/műtétekre való előjegyzést, amelyben a beteg problémáinak megfelelő képzettségű orvos szakellátását biztosítja. Tehát nem Kiss doktor fogja előjegyezni saját magának özv. Rutfingel Jánosnét, hanem a régiós betegellátást szervezők. Így valóban csökkenteni, sőt megszüntetni lehetne az indokolatlan átjárást a két rendszer között, valamint az itt megjelenő korrupciót.

Szabályozatlan és a levegőben lóg a fentiek szerint azon magánklinikák, és az ott kezelt, operált több ezer beteg sorsa is, amelyek egyszerre végeznek NEAK, azaz állami finanszírozású visszér műtéteket például és teljesen magán finanszírozású esztétikai beavatkozásokat. Ott hogyan, milyen jogrend szerint fognak dolgozni az orvosok? Vagy mi lesz az állami finanszírozásban szinte egyáltalán el nem érhető, azonban alapvetően fontos pszichoterápiás ellátással? Ezek a betegek hova mehetnek gyógyulni?

Ahogyan az egész törvénytervezet hemzseg a hozzá nem értéstől, egyik csúcspontja mégis a háziorvosok helyzetének a szabályozása marad. Mi lesz velük, maradnak vállalkozók, vagy elveszik a praxisukat, amelyekért milliókat fizettek?

hiszen a dolgozó plusz egy évre kirendelhető, azaz kötelezhető távoli munkavégzésre is, amennyiben pedig szükséges, határozatlan ideig át is helyezhető.

sőt azokat most be is ágyazná, hűbérúri jogokkal ruházná fel. Kötelezővé tenné az éves minősítést, amely egy előremutató és komoly minőségbiztosítást jelentő rendszer lehetne, amennyiben ezt a minősítést jól körülírt nemzetközi standardok és indikátorok alapján végeznék, erre egyébként a MOK javaslatokat is készített.

Azonban itt erről szó sincsen, a munkáltató döntése alapján lesz majd csökkenthető, vagy éppen növelhető 20 százalékkal a fizetés, míg ennek elengedhetetlen feltételét, a minősítés részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza majd meg.

Hiányoznak azok a konkrét elképzelések is, amelyek a MOK bértábla javaslatában oly komoly hangsúlyt kaptak. Míg ott igen határozottan nyomon követhető volt azon dolgozók premizálása, akik tudományos területen is teljesítettek, egyetemeken oktattak, az EMMI által benyújtott fércműben ennek már nyoma sincsen, sőt valaki úgyis elérheti a fizetésplafont, hogy negyven év alatt sem szerzett meg egy szakvizsgát sem, ezzel akár egy szintre kerülhet a nemzetközi téren is elismert professzorokkal, legalábbis az állami fizetések terén. A túlmunka bérezését pedig nem az eddig hatályos törvény, hanem az ötletszerűen változtatható kormányrendelet szabályozná.

Politikailag pedig teljesen hiteltelenné teszi a miniszterelnököt az a próbálkozás, amit az EMMI terjesztett elő. Mondhatja erre Kásler Miklós orvosbáróból lett EMMI miniszter, hogy “Az orvoskollégák átütő erejű béremelése miniszteri küldetésem egyik fontos alappillére”, valójában nem más ez, mint saját kormányának és miniszterelnökének hiteltelenítése, a dolgok megoldás okosban.

Update: Itt a MOK válasza is.