Nem gondoltam volna, hogy Balog Zoltán miniszterségét ilyen mértékben alul lehet múlni. Kásler Miklós kiérdemelten feszíthet a mindenkori legalkalmatlanabb és legrosszabb egészségügyi vezető szerepében.
Tegnap éppen az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (OORI) főigazgatóját, Cserháti Pétert távolította el. Cserháti sokáig miniszteri biztosként is vezette az Egészséges Budapest Programot, ami megítélésem szerint nem volt jó program, nem oldotta volna meg a főváros ellátási problémáit, de ez most nem fontos. Ez a múlt. Cserháti már régen nem vezetője az EBP-nek és tegnaptól az OORI-nak sem.
Az EMMI közleményében így indokolta a főigazgató menesztését: „Az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetnek április 15-re biztosítania kellett volna az új koronavírussal megfertőződött betegek számára több mint kétszáz ágyat, ebből április 10-én még egyetlen ágy sem volt erre a célra az OORI-ben, és április 16-ra az előírt tizedét sem ígérte a főigazgató...”
Ahhoz, hogy megértsük miért nem könnyű feladat egyik pillanatról a másikra felszabadítani kétszáz ágyat, tudnunk kell, hogy az OORI gyakorlatilag az egyetlen igazán magas szintű rehabilitációs intézmény az országban. Ide kerülnek azok a súlyos betegségekből, stroke-ból vagy gerincsérülésekből felépülő emberek, akiket a hosszú, komoly szakmai háttérrel támogatott rehabilitáció tehet újra alkalmassá az önáló életre. Itt újra megtanulhatnak járni, vagy művégtagot használni. AZ OORI tehát – milyen meglepő – nem akut betegellátásra berendezkedett intézmény.
Ha pedig valaki próbált már elhelyezni más osztályokra ilyen típusú, tehát rehabilitációra szoruló beteget, az pontosan tudhatja, hogy a sikeres átvételnek és elhelyezésnek az esélye konvergál a nullához. Nagyon kevés hely akad országban, ahol szakszerűen tudnak foglalkozni velük.
Még világosabban: az OORI nem egy megyei vagy városi kórház, ahol a belgyógyászati osztályt áthelyezem a másik megye belgyógyászatára, a sebészetét meg a harmadik megye sebészetére. Az OORI a legmagasabb szintű rehabilitációs intézet Magyarországon, ahonnan csak azokat a betegeket lehet továbbküldeni, akik már az alacsonyabb szintű intézményekben is biztonságban lennének. Persze ha van éppen üres hely alacsonyabb szinten.
Cserháti tehát a lehetetlen küldetéssel találta magát szembe, hiszen más szakintézménybe nem tudta elhelyezni a betegeit.
Egyrészt mert nincs annyi alkalmas intézmény illetve üres ágy, hogy ezt megtehesse, másrészt meg ami volna, azokból is ugyanígy elküldi Kásler a betegeket.
Maradt volna az a megoldás, hogy úgy szabadít fel ágyakat, hogy a betegeit egyszerűen kirakja a kórházból, hazaküldi őket, gyógyuljanak, ahogy tudnak, lássák el őket a családtagok, vagy akárkik. Cserháti ezt nem tette meg, mert tisztességes és becsületes orvos, aki nem hagyja az útszélén a betegeket, akiben nincs meg az az autokratikus attitűd, mint az EMMI miniszterében.
Sok problémám volt Cserhátival, mint az Egészséges Budapest Program vezetőjével, de orvosként most szakmai és erkölcsi integritásról tett tanúbizonyságot. Sokkal több ilyen szemléletű orvosra lenne szükség, mint ő.