Március végén egy kormányrendelet értelmében az önkormányzati irányítás alatt álló szakrendelőket a veszélyhelyzet idejére állami irányítás alá kényszerítették. Nem kellett sokat várni arra, hogy ezen a szinten is megtiltsák az intézményvezetőknek az újságírók beengedését és korlátozzák azok tevékenységét. Az Országos Kórház Főigazgatóság az alábbi levelet küldte ki a szakrendelők számára, amelyben arra kéri az intézményvezetőket, hogy ne fogadjanak újságírókat, forgatócsoportokat és előzetes jóváhagyás után nyilatkozzanak. Mint írják, mindez történik “Annak érdekében, hogy az oltással kapcsolatos megnövekedett médiaérdeklődés ne akadályozza magát az oltási tevékenységet.” Valamint arról is tájékoztatnak, hogy az MTVA elkészíti és rendelkezésre bocsátja a szükséges képi információkat azt igénylő sajtótermékeknek.
Tehát maga az állam fog majd olyan dokumentumokat készíteni, ahol esetleg az látszik - amennyiben ilyen netán előfordulna - hogy a Kormányhivatal értesítése alapján nem úgy, nem akkor és nem az az oltóanyag érkezik, amely következtében majd hatalmas sorokban állnak az emberek. Vagy persze mégsem.
Hogy miért retteg a központi hatalom az újságíróktól, az aligha lehet kérdéses, hiszen az állami “minden rendben van” propagandát felváltaná a jeges rögvalóság, láthatóvá válnának a túlterhelt kórházak és a fuldokló betegek. Láthatóvá válna a meztelen király.
Ennek ellenére a helyzet megismerése most rendkívül fontos lenne, hiszen így a vírustagadók jelentősebb száma is meggyőződhetne arról, hogy baromságokat állítanak és a maszkban leledző féreggel ellentétben az intenzív osztályos halandóság a valóság. Ezen tudás ismeretében az emberek is sokkal türelmesebben, és fegyelmezettebben fogadnák el azokat a szabályokat, amelyek a járvány megfékezését lennének hivatottak szolgálni. Többek között ezért is kampányol a Magyar Orvosi Kamara ami pontokba szedve fejti ki érveit a valóság megismerésének lehetősége mellett.
De ezen felül nagyon komoly szakmai érvek is szólnak amellett, hogy tudjuk, mi zajlik egy-egy intézményben. A nemrég a Brit Birodalmi Rend tagjává kitüntetett Szakmány Tamás professzor Walesben koordinálta a súlyos COVID betegek intenzív terápiás ellátását a különböző kórházak között. Olyan adatbázis felett rendelkezett, amely az egész COVID ellátásra jótékony hatással volt. Hiszen ebben nemcsak arról lehet percre pontosan tudni, hogy éppen mely kórház ágyszámai hogyan alakulnak, hogyan állnak lélegeztetőgéppel, vagy oxigénnel, hanem arról is, hogy milyen kilátásai vannak az egyes intézményekben kezelt betegeknek.
Ilyen hálózat Magyarországon nincsen, az EMMI nem hozott létre ilyen szakmai szerveződést, sőt azt is megtiltotta ősszel, hogy egy tudományos felmérés keretében a különböző intenzív osztályok halálozási rátáját megismerhessük. Ezzel megszüntetve azt a lehetőséget is, hogy a jobb kezelési eredményeket azon osztályok is megismerhessék, ahol rosszabbak a kilátásai a lélegeztetőgépen ellátott betegeknek.
A folyamatos tanulási folyamat gátlása mellett ez a fajta titkolózás azt is eredményesen akadályozza, hogy akár a betegek, vagy a dolgozók ésszerűbb elosztása, vezénylése megtörténhessen, vagy akár a sokszor problémát jelentő oxigén és egyéb fogyóeszköz elosztás optimalizált lehessen. Ennek pedig nagy ára van, emberéletekben mérhető ára.
Ha ez még mindig nem lenne elég érv arra, hogy megismerhessük a kórházi és immár a szakrendelői szintű adatokat, akkor érdekes olvasmány az Alapvető Jogok Biztosának a 2020 március 17-i (tehát még éppen a COVID időszakát nem érintő) jelentése. Ebben az ombudsman a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot (NAIH) megkeresve alkotott véleményt.
A NAIH szerint :“Az ezekben az intézményekben fennálló állapotok, körülmények, tárgyi feltételek olyan témák, amelyek közérdeklődésre tarthatnak számot, az ilyen intézményekben készült, személyes adatokat nem tartalmazó felvételek az Infotv. alapján közérdekű adatnak minősülnek, vagyis az ilyen felvételek készítése és nyilvánosságra hozatala a NAIH álláspontja szerint az információszabadság szempontjából nem kifogásolható. A tárgyi körülményekről felvételek készítését megtiltani tehát a NAIH álláspontja szerint nem lehet. “
Ennek megfelelően az Alapvető Jogok Biztosának jelentése így fogalmaz:„Az egészségügyi intézményekben fennálló állapotokról, körülményekről és tárgyi feltételekről való képfelvétel készítésének tilalma nem összeegyeztethető a véleménynyilvánítás alapjogi elvével, e körülmények ugyanis kétségkívül közügynek, a köz érdeklődése körébe eső kérdéskörnek tekinthetőek, így azok nyilvánosság elé tárása alkotmányosan nem korlátozható.
Kiemelendő azonban, hogy az egészségügyi intézményekben gyógyuló betegek többszörösen sérülékeny, kiszolgáltatott helyzetben lévő csoport, emberi méltóságuk kiemelt védelmet igényel. Indokolt tehát felhívni a figyelmet az állam azon kötelezettségére, hogy az emberi méltóság és a személyes adatok védelme érdekében különös intézkedésekre köteles.
A NAIH állásfoglalásával egyetértésben a személyes adatok és személyiségi jogok általános védelme megfelelő keretrendszert biztosít, melyet az egészségügyi ágazat specifikus szabályok pontosítanak. A normatív szabályozás tehát alapvetően képes biztosítani az emberi méltóság védelmét egészségügyi intézményekben, viszont kiemelt fontosságú annak gyakorlati érvényesülése, a tájékoztatás, a jogtudatosság fejlesztése, így különösen tájékoztatók kidolgozása, a betegjogi képviselők célzott képzése vagy kórházak számára guideline készítése útján elősegíthető a hatékony jogérvényesülés.
Amennyiben a felvételeken természetes személyek (betegek, hozzátartozók vagy egészségügyi dolgozók) is szerepelnek, biztosítani szükséges személyes adataik védelmét és információs önrendelkezései joguk érvényesülését – ez elsődlegesen a felvétel készítőjének feladata, az intézmény vezetőjének mindazonáltal megfelelő tájékoztatással szükséges segítenie az alapjog-konform joggyakorlást.
Mindezekre tekintettel az egészségügyi intézményekben tartózkodó sérülékeny helyzetben lévő személyek emberi méltóságának és a véleménynyilvánítás szabadságának egyidejű védelme és érvényesülése alapvető jogállami kötelezettség. Az emberi méltóság és a személyiségi jogok védelme tekintetében az állam (pl. az egészségügyi intézmény) köteles konkrét intézkedésekkel elősegíteni a jogszabályok betartását és a jogkövető magatartás kialakulását. Ezzel együtt az egészségügyi intézményekben fennálló állapotokról, körülményekről és tárgyi feltételekről való képfelvétel készítése alkotmányos jog, így a jelentés tárgyát képező tilalmazás nem összeegyeztethető a véleménynyilvánítás szabadságának alapjogi elveivel.”Mindezekkel szemben toporzékolhat akár az EMMI, akár az Országos Kórház Főigazgató, az újságírókat a fentiek alapján be kell engedni.